fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Van más is aki ennyire retteg...

Van más is aki ennyire retteg az édesanyja elvesztésétől? 18L

Figyelt kérdés

Fél éve veszítettem el az édesapámat. Vele nem volt olyan jó a viszonyunk, már 10 éve elköltözött tőlünk és csak évente láttam körülbelül. Ünnepekkor sms, néha telefonhívás, ennyi.

Viszont mikor elhunyt összetörtem. Nem volt mély a kapcsolatunk, igazából alig ismert. De szerettem, és azóta is összeszorul a szívem ha rá gondolok. Bűntudatom van iszonyatosan, amiért gyerek fejjel nem gondoltam arra, hogy esetleg megpróbáljam a kapcsolatunkat javítani.

Ez az eset óta sokkal jobban rettegek attól, hogy egyszer anyát is elveszítem. Vele a kapcsolatunkat egy szóval tudnám megfogalmazni: minden.

Nekem ő a mindenem. Vele beszélek meg mindent, hozzá fordulok bármi van először, az ő tanácsaiban bízom a legjobban és csak róla tudom 100%-osan, hogy feltétel nélkül mindig őszintén szeret és jót akar.

Már csak a gondolattól is gyomorgörcsöm van, hogy elveszítem. Én szó szerint csak miatta élek, pedig vannak barátaim, testvérem (2), munkahelyem, de nélküle nem tudom elképzelni az életemet, belehalnék a fájdalomba...

Ez ahogy felnövök könnyebb lesz? Más is retteg ennyire?



#halál #család #anya #félelem #anya elvesztés
2017. okt. 19. 12:31
 1/7 anonim ***** válasza:
Bele kell törődni, hogy egyszer mindenki meghal. Az egész világom fog összeomlani, ha valamelyik szülőm meghal... de tudom, hogy pl. anyukám rám fog szorulni, ha apukámmal történik valami és nem lehetek gyenge.
2017. okt. 19. 12:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
91%
"Én szó szerint csak miatta élek" -> Ezt még olvasni is rossz, ez a probléma forrása. Próbálj meg függetlenedni anyukádtól, nem is a majdani halála miatt, hanem az önálló életed miatt. Nem lehetsz mindig vele. (illetve lehetsz, csak akkor valószínűleg saját családod nem lesz)
2017. okt. 19. 12:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 A kérdező kommentje:
Visszaolvasva valóban rosszul hangzik de ne úgy képzeljétek el, hogy 0-24 vele vagyok és nincs életem. Mint írtam vannak barátaim, minden hétvégén megyek koncertre / beülni valahova, van két nagytesóm akikkel szintén jó a kapcsolatom, van munkahelyem amit imádok. Mégis számomra ő a legfontosabb ember, nagyon kötődök hozzá lelkileg mert egész életemben csak rá számíthattam igazán. Ha ő nem lesz, akkor kire számíthatok majd? Kiben bízhatok meg ennyire?
2017. okt. 19. 12:53
 4/7 anonim ***** válasza:
A majdnani férjedben, és a gyereke(i)dben. Ez az élet körforgása,a te gyerekednek majd te leszel a legfontosabb. És mivel példaértékű a kapcsolatod édesanyáddal,ezért törekedj arra, hogy a te lányod/fiad is így érezzen majd veled kapcsolatban. De fel a fejjel, nyuszifül. Addig is szeresd nagyon, és tölts vele annyi időt, amennyit csak tudsz. Én is rettentően félek a szüleim halálától, már a gondolattól is sírni tudnék, de ez ilyen. Nem tudsz mit tenni, el kell fogadni.
2017. okt. 19. 13:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
100%
Azèrt rettegsz ennyire anyukád elvesztèsètől, mert jelenleg ő a legdominánsabb ember az èletedben. Ha majd lesz saját családod, egy szerető fèrjed ès gyerekeid, akkor már ők lesznek a "minden" számodra, anyukád mellett persze. Bármikor veszìted el anyudat, nagyon fájni fog, de ott lesz a családod, aki átsegìt a nehèz pillanatokon ès akikèrt ùgy èrzed, hogy èrdemes èlni.
2017. okt. 19. 13:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
51%

szinte tökéletes életed van, ezt becsüld meg.

foglald el magad valamivel, nem létező dolgokon feleslegesen rágódsz+semmit sem tehetsz, élvezd az életed és légy boldog

2017. okt. 19. 14:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
Ha az élet kegyes, anyukád még minimum 50 évig veled lesz. És ezalatt az idő alatt neked is felépül a saját családod, remélehetőleg lesz egy férjed, aki mindig melletted áll, és gyereked, gyerekeid. Így könnyebb lesz elviselned. Én azt hittem bele fogok roppani a szüleim elvesztésébe... és mégis itt vagyok. Pedig kaptam az élettől rendesen... Anyukám 2 éve, apu (szinte pontosan rá egy évre) 1 éve halt meg. Mire az egyiket kihevertem, jött a másik tragédia. Az idén nyáron anyu testvérének (keresztanyám) haláláról már nem is beszélek. És csinálni kell tovább, a családra koncentrálok. Pedig nagyon szerettem a szüleimet. Anyu hosszabb (fájdalmas) betegségben, apu váratlanul hunyt el. Szóval fel a fejjel, és éld az életed, ne rettegj. Két okból sem. Egyik, bevonzod. Másik, úgysem tudsz változtatni dolgokon, ha nem muszáj ne stresszelj. Kiránduljatok anyuddal, ha lesz párod, ennek nem muszáj elmaradnia nyugodtan lehet közös programokat szülőkkel is csinálni, legyen minél több emléketek.
2017. okt. 19. 14:46
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Szülő-gyermek kapcsolat kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!