Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Magányos, egyedülálló szülővel...

Magányos, egyedülálló szülővel mit lehet tenni, akinek a gyereke az egyetlen?

Figyelt kérdés

Anyukámmal lakok hosszú évek óta, 10 éves koromban váltak el. Azóta volt neki 1-2 kapcsolata, de azoknak is vége lett és most már két éve nincs férfi az életében. Barátnője is csak egy van, akivel néha kimozdulnak ide-oda, de ezenkívül sokszor magányos és ez sajnos egyre extrémebb esetekben nyilvánul meg. Mivel neki szinte csak én vagyok, huszonévesen is nagyon zavaróan túlfélt és azt akarja, hogy mindig itthon legyek. Alapvetően még itthon lakom (másodéves egyetemista vagyok), de a sok órám és az egyéb programok miatt este 7-nél szinte sosem érek haza korábban, hetente egyszer-kétszer csak 9-10 körül. Mindig megkapom, hogy miért nem vagyok itthon többet és hova mászkálok mindig el ahelyett, hogy itthon lennék. Ha nem értesítem, hogy a szokásos busszal jövök haza, akkor már hívogat, hogy mikor jövök már. Engem ez nagyon zavar és már többször próbáltam vele megbeszélni, de mindig csak azt mondja rá, hogy örüljek, amíg valaki aggódik értem és hogy minden anya ilyen. De ez egyáltalán nem igaz, egyik huszonéves ismerősömnek sem kell anyunak írogatnia folyamatosan, hogy pontosan mikorra ér haza. Ha netán olyan programom van, ami éjszakába nyúló, akkor ne menjek sehova, mert ő nem tud aludni amíg én haza nem érek.


Amikor nekem is volt egy kapcsolatom és volt valami programunk (moziba, színházba, koncertre mentünk pl.), anyu kijelentette, hogy ez őt is érdekli és velünk akar jönni. Legszívesebben sosem hagyott volna minket kettesben. Akkor is leállítottam párszor, de mindig újra és újra előjött ez. Egyszerűen nem tudom, mit tegyek ezzel. Sokszor olyat is mond, hogy milyen jó lenne, ha mi így kettesben éldegélnénk örökké, és sajnos szerintem komolyan gondolja. Én megértem, hogy nagyon magányos és nincs kivel elmennie ilyen helyekre meg itthon sincs kihez szólnia sokszor, de ez akkor is nagyon egészségtelen. Hogyan tudnám ezt megbeszélni vele úgy, hogy megértse?


2017. okt. 15. 13:50
 1/8 anonim ***** válasza:
82%

Elsö: ezt a hülyeséget honnanszeded? A kérdezönek volt EGY párkapcsolata, ezt értelmes ember nem nevezo váltogatásnak!


Kérdezö, ahogy lehetöséged van, költözz el, és kezdd ez a saját életedet, mert minél tovább vársz, annál nehezebb lesz neked is, meg anyukádnak is. (És ha elköltözöl, akkor erösen korlátozd anyukádat, ne hívogathasson folyamatosan és ne is állíthasson be csak úgy hozzád.)


Ha elköltözöl, akkor idövel ö is elkezd önállóan élni, keresni ismerösöket, barátokat, elfoglaltságot, elöbb nem.


(Több felnött gyerekem van, söt unokám is, szóval nem csak a levegöbe beszélek)

2017. okt. 15. 14:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
89%

Egy társállat ilyenkor csodát tud tenni, anyámnál és anyósnál is bevált.

Jó, ha van mellette egy kis állatka, akit babusgathat, gondozhat, hozzá szólhat, ha egyedül érzi magát. Egy kutya mellett biztonságban érezheti magát, ha este egyedül marad.

Érdemes lenne átbeszélni, nem vállalna-e be kis kutyát, cicát, ami elfér a lakásban.

Emellett tényleg csak a költözés az igazi kiút, hiszen amíg ott vagy, addig lehet is támaszkodni rád. Készülj fel egy istenes lelki terrorra, de hosszú távon megéri.

2017. okt. 15. 14:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim válasza:
18%
Most képzeld el hogy családod van és van egy cukori 2-3 éves kisbabád, aki a szemed fénye. Vele töltesz minden időt. Anyukádnak ez a kisbaba egyszer te voltál. Most felnőttél és eltávolodtál. Persze hogy szomorú.
2017. okt. 15. 14:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
69%

Nekem is felnőtt gyerekeim vannak, igaz, nem egyedül élek. De nem te kérted anyukádat, hogy váljon el, és arra se kötelezted, hogy ne keressen más partnert. (Még ha ki is utáltál mellőle valakit, ez a felnőttek felelőssége.)

Azt én is elvárom, hogy a huszonévesem mondja meg, hogy kb. mikor jön haza, és értesítsen, ha változás van. Persze azt is mondhatja, hogy csak két nap múlva jön. Ennyit én is megteszek, és bárkivel megtenném, akivel együtt lakom.

Anyukád minden más problémáját kezeld nagy megértéssel, azaz hallgasd meg, mondd el, hogy érted, hogy szeretne veled többet együtt lenni, hogy magányos, hogy aggódik, stb., de emiatt ne változtass az életmódodon. Kezeld úgy, mintha a kistestvéred akaszkodna folyton a nyakadba. Őt se vinnéd el a randevúra. Mondd, hogy "értem anya, de most csak ketten megyünk / csak holnap este jövök haza / ez a program 10-ig tart / stb." Ha van rá időd és van hozzá kedved, ajánlj fel neki is külön programokat (pont mint egy féltékeny kistestvérnek), pl. minden hónap első vasárnapján menj el csak vele valahová. Mikor aztán megint előjön, hogy te soha... és mindig mással..., akkor biztasd, hogy majd ekkor és ekkor ő következik.

A sértődést és a könnyeket nem úszhatod meg, de remélhetőleg egy idő után javulni fog a helyzet.

2017. okt. 15. 14:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
46%
Ugyan ebben voltam az ien szülők rosszabbak mint a gyerekek.Nem képesek felnőtt módjára és ésszerűen gondolkodni.Költözz ne gondolkodj.Nem gyerek tudja nagyon jól mit csinál.Majd hozzászokik hogy nem ő irányít és felügyel mindent.Ennyi.
2017. okt. 15. 16:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
100%
Anyukádnak minél gyakrabban kellene kimozdulnia, barátnőkkel, ismerősökkel találkozni, barátkozni, lazább lenne és nem aggódna annyit, hogy merre jársz. Persze, hogy minden anya tudni szeretné, merre jár a gyereke és normális (egy bizonyos szintig), hogy félt és állandóan utánad érdeklődik, de ez már kezd egy kicsit sok lenni, ami viszont teljesen érthető. Nem azt mondom, hogy kezdjen el újra pasizni, mert ezt nem lehet erőltetni, ha úgy hozza a sors és ő is szeretné, akkor úgyis újra rátalál a szerelem, de mindenképp jobban érezné magát (és szerintem te is), ha többet mozdulna ki otthonról. Elhiszem, hogy sok dolgod van az egyetem miatt, de ha van egy szabad hétvégéd, akkor kezdetben menjetek el ketten kirándulni, városnézésre, vásárolgatni (nem kell rengeteget költeni, csak érezze, hogy ugyanúgy megvan köztetek a tökéletes anya-lánya viszony). Minél többet jártok el otthonról, annál nyitottabb (és nem mellesleg nyugodtabb lesz) anyukád, minél többet van más környezetben. Teljesen ellaposodtak a hétköznapjai, kéne belevinni valami újdonságot, valamit, aminek örülhet. Adj pár hetet neki, aztán ha még mindig nem változik a helyzet és még mindig túlfélt, akkor mondd el neki nyugodt hangnemben, hogy nagyon szereted őt, és nagyon köszönöd, hogy ennyire aggódik érted, de elkezdődött a saját életed és szeretnéd, ha több teret adna neked. Sok sikert. :)
2017. okt. 15. 17:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:
Kisállat nagyon jó ötlet!
2017. okt. 22. 19:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:

6osnak


Anya-fia viszonyrol van szo

2017. okt. 22. 21:48
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!