Nem bírom a szüleimet és vallatásukat hogyan kezeljem ezt a helyzetet?
Nem lakok már otthon és amikor hazajövök szó szerint vallatnak. Anyám mindent kikérdez, abból áll a beszélgetés, hogy kérdéseket tesznek fel, nem bírom már. Próbálok türelmes lenni, de tényleg rohadtul idegesítő, azt hiszik hazajövök 2 napra és minden olyan lesz mintha itthon laknék, mindent tudni fognak rólam mint amikor itthon laktam?
Én szívesen beszélgetnék velük normális érdekes dolgokról, de ez számomra nem beszélgetés hogy sorba teszik fel a kérdéseket. Illetve rossz azt látni, hogy nincs jobb dolguk mint az életem és a testvéreim életének a figyelése, nincs olyan dolog ami érdekelné őket igazán, rajtunk kívül (bocsánat: az életünkön kívül). És így úgy érzem életüknek egyik fő szegmensét kell kielégítenem azzal hogy itthon vagyok, a lényemmel, azzal amit mondok és amilyen kapcsolatba vagyok velük. Elegem van. Megfojtanak a kíváncsiskodással, a mindent tudni akarással.
Azta... De hát ők a szüleid... Még jó hogy tudni akarják mi van veled. Gondolom magadtól nem mesélsz, így kérdezniük kell, ha valamit meg akarnak tudni rólad. Ha elkezdenél normálisan kommunikálni velük, akkor nem vallatásra hasonlítana a dolog, hanem beszélgetésre.
Szerintem teljesen érthető a dolog, én biztos hogy nem húznám fel magam ilyeneken. Örülj hogy vannak, és legyél velük kedves.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!