Mivel erősíthetném a szüleim bizalmát?

A szülők ezek után senkit nem érdekelnek. De mondjuk nem árt, ha olyan házibuliba mész, ahol ismerősök vannak többnyire, nem pedig valami huszonéves kanbuli. Átérezni nem annyira tudom ezt a tiltást, mert mi 15 évesen simán összeverődtünk egy 5-10 fős bandába és mentünk inni. Ezek mondjuk nem is 'bulik' voltak, hanem egy házibulihoz hasonló szórakozásforma.

Szóval a lényeg, hogy magadnak higgy, hogy hova mehetsz el, meg hova nem - és rendesen mérlegeld; a szülők úgyse fognak elengedni, hacsak nem fagyizni mész az ő társaságukban. Ez van. Később lesz majd egy sztorid, hogy milyen jó is volt, mikor nem engedtek el, de te mégis mentél.

15 éves kislány vagy, semmi keresnivalód ilyen helyen.

"Nem iszol", hát persze, csak elég ha rádnéz a "Robika" azzal a szép szemével és máris iszol - valamit ;)

16 év is necces, inkább legyen 17 - és igen, a fiamat SEM engedem el ennyi idősen.

Engem elengedtek 15 évesen (lány vagyok), megkérdezték "hova, kivel,meddig. Telefont vigyek, baj van csörögjek, ne egyedül jöjjek haza, inkább jönnek értem", stb. Megbíztak bennem, mert tudták, hogy nem csinálok semmi hülyeséget.

(És még 24 évesen is elmondhatom, hogy tudok ésszel bulizni.)

Az a legfontosabb, hogy mindig legyél velük őszinte.

"Igen, lesz ott alkohol is viszont nem terveznék inni."

" ha innék akkor is max egy pohár gyengét,"

Na most akkor melyik?

Ha még nem kérdezted meg tőlük, akkor hajrá! Kapd el anyukádat/apukádat egy jobb pillanatában, mikor nem ideges vagy fáradt és mond el neki őszintén, hogy mit szeretnél. Szerintem másképpen nem lehet ezt megoldani.

Nekem sosem volt ilyen problémám, engem mindig elengedtek a szüleim, bár az is igaz, hogy nem voltam kifejezetten csavargós. Megkérdezték, hogy kivel és hová megyek, kb. mikor érek haza, mondták, hogy nyugodtan telefonáljak, ha valami baj van vagy menjenek értem és el is engedtek. Nem voltak hülyék, tudták, hogy lesz alkohol, tudták, hogy sokan fognak inni, de engem is ismertek és tudták, hogy én sem vagyok hülye, megbíztak bennem. Soha nem is volt semmilyen probléma, ha akartam, akkor ittam, de mindig csak egy keveset és sosem voltam részeg. Ha pedig nem akartam inni, akkor nem ittam semmit. Én úgy gondolom, hogy ennek az egésznek az alapja az őszinteség és a bizalom. Szerintem az is valahol nagyon gáz és szánalmas, hogy egyes szülők úgy tekintenek a gyerekükre mint egy agyatlan rihererongyra, aki mindenkinek mindent elhisz, minden baromságban benne van és 2 perc után ágyba is vihetik...