Mit lehet csinálni azzal a szülővel, aki állandóan leordibál minden családtagot mindenért, még apró dolgokért is?

Vagy visszaszólszneki, hogy "persze fater, az, k*a annyát neki" és poénra fogod, vagy leülsz vele és megkéred, hogy szokjon le erről, mert a doki szerint miatta kell kicsengetni azt a sok pénzt orvosra

Nem hiszem el, hogy felnőtt emberben nincs ennyi önuralom. Apádnak is súlyos gondjai lehetnek, ha ilyen "harctéri idegsokkja" van és a legkissebb zajra ugrik, mint Rambó

Inger inputját (ez esetben a füled) eldugaszolni, aztán hagyni őket a fenébe.

Nálunk apám alapból hangos, nem csak a beszéde, hanem hangosan tologatja, rakja, csapkodja a dolgokat (nagyot hall, emiatt nem hiszi el, hogy az hangos), emellett iszonyatosan horkol és bőgeti a tévét. Anyám minden apró dologért órákig ordibál, leejt egy kanalat és ezt hosszas, üvöltve káromkodás követi, holott annyi energiából amit erre pazarol, már egy generátort lehetne táplálni. Gyerekkoromban én is sokáig azt hittem, hogy én csináltam valami rosszat, de aztán megtanultam elvonatkoztatni ettől. Így hát feltettem szépen a zajszűrőt a fülemre és tádámm. (ők általában ordítottak tovább, hogy 'mér van állandóan a fejeden az a szar', de ezt ugye én nem hallom :D).

Mostohaanyám volt ilyen.

Egy idő után már telibeszartam, ha ordított, NEM csináltam meg.

Persze erre még inkább visított, én meg közöltem vele, ha NORMÁLIS hangnemben kéri, terméseztesen megteszem, amire kér, de 16 évig nálunk nem volt divat az ordibálás, és én ezentúl sem fogom eltűrni senkitől.