Elköltözni, gyámügyhöz fordulni? Mi ilyenkor a megoldás?

17 éves vagyok,négy hónap és 18 leszek. Anyukám meghalt,és így apámmal kell élnem. Anyuval mi külön éltünk apától,de nem voltak elválva. Van egy 24 éves nővérem is. Apám és a testvérem állandóan csak bántanak. A barátommal több mint egy éve járunk,viszont távkapcsolatban vagyunk. Nyár elején lent voltam egy hónapot,és most pár napja megint visszajöttem. Mikor leértem hívtam apám,hogy jelezzem,lent vagyok. Ki nyomott kétszer is,ekkor írtam neki egy smst. Utána barátommal elmentünk strandra,és már nem voltam elérhető. Másnap reggel a testvérem már fenyegető üzenetet küldött a f@cebookon,hogy 17 vagyok csak mit képzelek magamról,mi az,hogy nem adok életjelet. Apámat felhívtam és annyit mondott,hogy 18 éves korom után meg is dögölhetek de addig ő felelős értem és a drogügyleteimért. Aha. Katolikus iskolába járok,4.8-as átlagom van. Megcsináltam a nyelvvizsgát,a másodikra készülök most. Egyszer nem buliztam,nem szoktam inni. Miről beszél mégis? Nyáron mikor lent voltam itt egy hónapot egyszer nem hívott fel,nem küldött smst,semmi!! Testvérem világ életében gyűlölt (mikor 2 éves voltam meg akart ölni)..Azon gondolkoztam a barátommal,hogy a hagyaték átadása után a pénzből veszünk egy nagyon kicsi lakást,és összeköltözünk. Egyszerűen nem tudok otthon lenni. SM beteg vagyok,és annak sem tesz jót ez az egész. Jogosan vagyok kiakadva? Hogy mondhat ilyet egy apa? Holott eddig tényleg anya nevelt csak!