Miért az az első tanács, hogy költözzön el?
Rengeteg kérdésnél olvasom, ha gond van a szülőkkel, hogy költözz, én rég leléptem volna, miért laksz még ott, és a többi. De mégis, hogy gondolják ezek a válaszadók? Még ha valóban az is lenne a legkézenfekvőbb és legjobb, ha elköltözne a kérdező, ezt ma nagyon nehéz megtenni. Egy 19-23 éves fiatal hova menjen? Még egy szobát is olyan áron lehet kivenni, hogy másra nem marad, még vidéki nagyvárosban is, pláne pesten. Kisvárosban meg szobát nem adnak ki, max teéjes lakást, azt megint nem lehet kifizetni. Már ha állás van egyáltalán...
Mikor ilyet tanácsolnak, mire gondolnak? Hogy mindenki úgy szüreteli a pénzt?
Én olyannal még nem találkoztam aki ténylegesen dolgozni akart és ne tudott volna, mert nem kapott munkát. Persze alibizgetni lehet..
Ez pedig a költözésre is igaz. Több 18-25 évest is ismerek aki teljesen egyedül tartja el magát egyetem mellett. Akkor másnak miért ne menne?
Én azt bírom, amikor 16-17 éveseket diákmunkázni küldenek. Egy kisebb városban nincs is ilyenre lehetőség. Aztán nagyon sok esetben a szülő sem engedi, hogy a gyereke diákként dolgozzon.
Ezen az oldalon mindig csak a szülőnek lehet igaza. A gyerek meg legyen elégedett, ha van otthon víz, áram, fűtés, meg párizsis zsemle.
Azérr, mert ha van egy állapot ami a kérdezőnek nem jó. Állítasa szerint ebből az állapotból nem tud kijönni, mert n tudja megbeazélni, nem tud semmi mást tenni... akkor mi marad? Vagy marad a jelenlegi állapotban, vagy elköltözik.....
Elköltözesnek 1000 meg 1 módja van.... kollégium, közös albérlet, barátok, rokonok, nagyszülők....
Kedves kérdező.
Azért tanácsolják, mert sokszor a panaszkodás jobban megy mint, az alkalmazkodás. Ha valakinek nem tetszik ami otthon megy, az változtasson az életén. Sok fiatal ismerek akik egyetem mellett dolgoznak, és bérelnek szobát (Pesten), boldogulnak. Sokszor túlságosan is rossz képet írnak le a szüleikről, és sokszor szerintem a fele sem igaz amit leírnak. Ha tényleg olyan rossz lenne az életük, akkor már rég léptek volna.
Hidd el a 90-es években sem volt könnyű egy fiatalnak lelépni, mert akkor is iszonyú drága volt a szoba/lakás bérlés, főleg, hogy akkor még nem volt divatban sem. Akkor 38 forintos órabér mellett is tudtam szobát bérelni. Igaz nehezen boldogultam, meg sokat dolgoztam, igaz nem nyaraltam, nem voltak márkás cuccaim, de legalább nyugodt életem volt. Aki akar az vagy elköltözik, vagy tűri tovább...
"Egy 19-23 éves fiatal hova menjen? Még egy szobát is olyan áron lehet kivenni, hogy másra nem marad"
Általában főiskolásoknak/egyetemistáknak írják ezeket. Hallgatói jogviszony mellett simán lehet dolgozni + ösztöndíj + szoctám + diákhitel. Még a fővárosban is ki lehet hozni a lakhatást lakótársakkal 50-ből.
Szóval nem, egyáltalán nem "nagyon nehéz", csak nehéz. És arra gondolnak, akik tanácsolják, hogy az illető netalántán fel szeretne nőni és képes cselekedni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!