Meddig szólhat bele egy szülő a nagykorú gyereke magánéletébe, ha még otthon lakik a gyerek?

Amíg ott laksz náluk...

Amúgy meg, ha elmész hétvégi munkára, mármint bejelentett, igazi munkahelyre, az már jó pénzalap lesz később, és jól fog mutatni az önéletrajzodban. A fizetést kérd bankszámlára, vagy rögtön rakd be. Ha már van valami fizetésed, akkor arányosan járulj hozzá a rezsihez, ételhez, de legyen valamennyi, amit félreraksz. Aztán mikor befejezed az iskolát, elmehetsz normál munkahelyre, rendes fizetésért és már nyitott is az út a különköltözéshez. Onnantól kezdve pedig semmibe sem szólhatnak bele.

Egyetem mellett vállalhatsz munkát. Nyittass saját bankszámlát és a pénzedet, amit magad kerestél, ott tartsd.

Az is túlzás, hogy 20 évesen nem engednek bulizni vagy hogy ennyire kukacoskodnak pasi ügyekben. Próbálj függetlenedni tőlük, ne csak anyagilag, hanem érzelmileg is. Légy határozottabb, talpraesettebb.

Ha most elveszik a pénzedet, akkor ha munkád lesz akkor minden bizonnyal akkor is.

Az én javaslatom feléd:

A költözés sikerességéhez először is keress munkát. Amint megvan nyiss egy bankszámlát, a bankkártyádat meg tartsd biztos helyen.

Arról, hogy mennyit keresel ne szólj, vagy szándékosan mondj kisebb összeget, mondjuk ami mondjuk reális összeget jelenthet rezsi szempontjából. Így pontosan nem fogják tudni mennyi pénzed van. Vagy a megspórolt pénzed tartsd másik bankszámlán. Így anyagilag nem tudnak nyomon követni, s amikor lehetőséged van szépen elköltözöl.

Tapasztalat szerint tudok írni.

Szüleim elváltak, anyummal élek és tanulok meg rengeteget dolgozok, mivel eléggé nehéz helyzetben vagyunk.

Teljesen egyetértek azzal, hogy ameddig nála lakok addig igenis van beleszólása, de már nem úgy mint fiatal korban.

Pl. Elmegyek inni, de illendő tudnia szerintem, hogy mégis meddig maradok távol.

Párkapcsolatba viszont nem szóltak bele a szüleim (mikor együtt voltak) s anyum se utána. Lehet azért is mert inkább nagyon is sokáig vártam az elsővel (18 éves korig) és lehet azért is, mert nem akartam úgy kapcsolatot, mikor még pénzt se keresek.

Jelenleg több mint egy éve vagyok együtt barátnőmmel s nagyon is jóba van anyukámmal.

Viszont azt jobban ajánlom, hogy legyenek megbeszélve a dolgok a szülővel, mert ha már úgy fogalmazol, hogy "tűrni" akkor szerintem te is ingerülten kezeled már ezt. :)

21F

Megértelek teljesen én sajnos megküzdöttem ezért, hogy ilyen helyzetben legyek. Ugyan úgy megteszem az itthoni teendőket s igen, volt nagyon nagy vita csak az miatt mikor el mentem itthonról "haverokkal" estébe.

Szülőktől függ ez és ugyan azt tudom tanácsolni, mint amit én tettem.

Átbeszélni teljesen komolyabban az egészet, mert durva ezt kimondani, érthető ha még szülőnél lakik az ember akkor van beleszólás, de ne legyen csak házban tartás szinte.

Ha nem segít az, hogy elbeszélgess velük, hogy mit szeretnél akkor ezt sajnos tűrni kell. Viszont nyugodtan elmondhatod szerintem, hogy "Ezt évekig nem lehet csinálni"