Szerintetek egy nagykorú ember visszaüthet a szüleinek, ha azok fizikailag bántalmazzák?

Ellenzem az erőszakot de ha a családtagjaimra vagy rám tàmadna megütném.

Lásd mennyi olyan van ahol leszúrják vagy elássák stb a szüleiket. Nem hiába es nem csodálkozom.

Agresszív buta emberek ugyanolyan gyereket nevelnek mint ők.

Sárgaföldig le lehet pontozni mindenkit, aki leírja, de tessék tudomásul venni: nagykorút nem kötelező eltartani, sőt eltűrnie se a szülőknek​.

Ahol mindennapos a verés, ott elég rossz a helyzet, elmérgesedett annyira a kapcsolat, hogy kivágja az ilyen "szülő" a gyerekét.

Akkor majd szépen befogadják és eltartják azok a válaszolók, aki azt tanácsolják, hogy üssön vissza? Vagy azok, akik az ilyen véleményt lepontozták?

Könnyű más faxával verni a csalánt és osztogatni a tanácsot, hogy üssön vissza. Nem ti lesztek utcára rakva, hanem a kérdező!

Azzal indított, hogy még tanul, és nem tud elköltözni. Ebben az esetben akkor se tud egyedül megélni, hogy kivágják otthonról.

Sajnos a legjobb, amit tehet, ha meghúzta magát, és igyekszik minél előbb saját lábra állni. Nyáron a kollégium se megoldható.

Viszont rengeteg a diákmunka. Esetleg keressen munkát a Balatonnál, olyat, ahol van szállás is. Addig sincs kitéve agressziónak.

Furcsának tartom, hogy milyen elnézőek vagytok a bántalmazó szülőkkel szemben.

Az önvédelem jogos, ha arányos.

Hozzám egyszer egy fickó dörgölőzött a tömött villamoson. Kétszer hangosan felszólítottam, hogy hagyjon békén. Harmadszorra orrba vágtam, eltört az orra. A következő megállónál pont rendőrök voltak, odament vérző orral panaszkodni. Türelmesen megvártam, kikérdeztek minket, majd a fickónak felajánlották, hogy elviszik orvoshoz, de ha nem tart rá igényt, akkor gyorsan húzzon el a fenébe, mert ha feljelentést teszek, akkor őt varrják be. Nem akartam tenni, mert nem volt kedvem bíróságra járni.

Pedig én álltam ott külsérelmi nyom nélkül és neki ömlött a vér az orrából.

#24: Ne kamuzz. Ha te betöröd valaki orrát, mikor nem reális, akkor te is börtönben végezheted, csak egy jó úgyvéd kell neki.

Amúgy abszolút nem védjük a szülőket, de a visszaütés sem elfohgadható.

És ürúlj neki, hogy emberke nem vetett látleletet és nem ment őgyvédhez, mert igen kellemetlen helyzetbe kerültél volna, hogy eltörted az orrát. Már ha igaz a sztori.

Próbálnád csak meg,lerúgnám az orrodat egy mai gerivel

izmoska.

Hát én sosem értettem ezt a "tisztelt MERT az apád" embereket.

Nekem alkoholista apám volt aki haláláig megkeserítette 3 ember életét, csinált 2 lelki sérült gyereket, tönkretette anyámat, nem dolgozott, terrorizált minket nap mint nap. Óvodáskorom óta gyomorgörccsel jártam haza mert tudtam hogy részeg lesz és ordibálás lesz otthon.

Soha nem támogatott minket semmiben, sem lelkileg, sem anyagilag. Sajnos az életben rohadtul nem mindegy honnan indulsz, nem mindegy hogy tudnak támogatni szüleid abban hogy elindulj, vagy teljesen nulláról kell mindent felépítened, mert az apád inkább elverte a pénzt.

Attól hogy valaki megcsinált még nem kell hogy járjon bármilyen tisztelet.

Nálam egyszer szakadt el igazán a cérna 28 év alatt.

25 éves korom körül, mikor apám már végleg elvetette a sulykot.

Apám konkrétan visszaélt ezzel a "ha megütsz kidoblak a házból" helyzettel. És mivel tudta hogy "nem üthetem meg" ezért egyre durvább és durvább sértéseket vágott a fejünkhöz.

Aztán egyszer elkezdte k..vázni anyámat, mert biztos volt benne hogy úgysem merek fellépni ellene. Hát olyat levertem neki hogy a beton adta a másikat. Persze jött azzal hogy rendőrt hív, feljelent, börtönbe zárat, fenyegetőzött hogy tönkreteszi az életem. Aztán az üres fenyegetésből nem lett semmi, viszont a pofájából vissza is vett egy időre.

Vagy volt egy haverom, őt is gyakorlatilag terrorban nevelte az apja folyamatos erőszakkal.

20-on pár évesen egyszer megunta a srác, felvette ugyanazt a szíjat amivel az apja évekig verte, és úgy elverte az öreget hogy fél napig kint feküdt az udvaron.

Nem azt mondom hogy ez a jó megoldás, de mindenki tudta mi a helyzet, és valahol várható volt hogy előbb utóbb be fog ez következni.

Ráadásul szerintem az egész rendszer ott szar, hogy gyakorlatilag a szülő ma bármit megtehet a gyerekkel, a gyereknek meg szinte nincsenek érvényesíthető jogai.

Terrorizálhat, zaklathat, mégis mondhatja hogy "én tartalak el". Vagy mondhatja hogy "én neveltelek fel" holott az hogy eltűrsz valakit X évig magad mellett, az nem nevelés.

A helyzet csak rosszabbodik mikor nagykorú leszel. Mert Tanulni kellene, de ilyen családi háttérrel elég nehéz, ahhoz is támogatás kell amit nem kapsz meg. Plusz megkapod hogy "költözz el" De egy 18-20 éves gyerek bármi tapasztalat és pénz nélkül hova mehet? Rögtön olyan hátránnyal indulsz az életből, amiről nem is te tehetsz.

Persze vannak akik erősek, kitartóak, tudnak egyszerre dolgozni és tanulni és előre jutnak az életben. De a többségben ott van 18-20 évnyi lelki sérülés és hogy senki nem támogatja. Sokkal hamarabb fel fogja adni.

Saját tapasztalatom, hogy egy nehezebb egyetemi időszaknál sem mindegy hogy támogatnak, vagy még rád tesznek 3 lapátnyi terhet hogy "mikor lesz már diplomád, meddig kell még pénzeljünk, mikor költözöl már el, soha nem lesz belőled senki". Nem elég hogy semmi támogatást nem kapsz, még ott van az hogy az elvileg legfontosabb emberek, a CSALÁDOD minden gondolata az hogyan szabaduljanak meg végre tőled, hogy még annyit se kelljen segíteni amennyit kötelező.

Szóval ilyen szempontból aránytalannak tartom hogy engem gyerekként megköveznek ha nem ajnározom a szüleimet, az meg egyenesen végzetes bűn ha meg merem ütni őket. Bezzeg én gyerekként tűrjek 20-25 évig vagy dögöljek meg az utcán.