Lehet ilyenről beszélni egy szülővel? Mennyire venne komolyan?

Beszélj vele nyugodtan! :)

Egy normális anyával ilyet meg lehet beszélni. Nem biztos, hogy tud neked majd tanácsot adni, de az is sokat segít, ha egy pszichológushoz elmentek egy kis beszélgetésre.

Ha jóban vagytok, akkor hidd el neki, ha azt mondja, hogy nem olyan nagy a baj, csak kamasz vagy. :)

Azt neked kell tudnod, hogy milyen témában lehet vele beszélni úgy, hogy passzoljatok egymáshoz, értsétek a másik problémáját. Mert akkor sincs gond, ha nem tudtok mindenben azonos hullámhosszon lenni, attól még a szeretete és kötődés megvan.

Nyugodtan mondd el. Ha remek kapcsolatban vagytok, nem fog kinevetni. Egyébként sok más kamasz is érez hasonlókat, nem vagy ezzel egyedül.

Ez most off, de ilyeneket azok szoktak mondani, akiknek az életében minden jó, és már nem tudják, hogy miért szenvedjenek... Ha komoly problémád lenne, akkor megneveznéd, hogy A) beteg vagy B) nincsen párkapcsolatod C) rossz a kapcsolatod a szüleiddel D) nem találsz rendes állást E) nincsenek barátaid etc Ez a nem találom a helyem a legnagyobb bullshit a világon. Van egy barátnőm, aki egyetemre jár, a családja teljesen jó körülmények között él, jól fizető diákmunkája van, van egy szerető, rendes pasija, tele van barátokkal, állandóan bulizni és kocsmázni jár, és most kitalálta, hogy ő szintén nem találja a helyét a világban, nem tudja mit kezdjen magával, nincsenek céljai etc... Azt javaslom, hogy ne vergődj, és próbáld meg értékelni azt amid van, ahelyett, hogy felesleges problémákat generálnál magadnak.

Istenkeresés...