Titeket zavarna, ha a lányotoknak mindig tehetős, gazdagabb párja lenne?
Ez egy tegnapi beszélgetés miatt jutott eszembe. Mondta az egyik barátnőm, hogy az ő szülei biztosan nem viselnék ennyire simán, hogy eltartanak, vagy hogy az összes barátom "elkényeztetett" a kapcsolataim alatt.
Nálunk otthon ebből sosem volt baj, három barátomat mutattam be a családomnak és ha találkoztak mondjuk egy családi esemény miatt, elbeszélgettek és ennyi. Sosem kaptam megjegyzést, hogy milyen az anyagi helyzetük, vagy bármit.
Csak most elgondolkoztam, hogy talán zavarja őket, de nem akarják mondani?
Egy ilyen helyzet zavarja a szülőt?
Én sem vagyok szegény, nem a pénzük miatt érdekeltek sosem a férfiak, akikkel együtt voltam.
"nem a pénzük miatt érdekeltek sosem a férfiak, akikkel együtt voltam."
Sajnos ismerem a típusodat.
Te eleve átnézel rajtuk, azaz észre sem veszed a kevésbé tehetős pasikat!!
A múltkor nyilatkozta egy hozzád hasonló csaj a rádióban: "nem tudnék egy szegényebb pasasba beleszeretni"!
Most irta, hogy diplomai vannak es tobb nyelven beszel. Valaki magasabbra teszi a mercet, es nekem se kene egy celtalan anyja nyakan elo munkanelkuli ha ilyen tanult es celtudatos lennek.
Es senkinek semmi koze hozza hogy milyen a baratod anyagi helyzete. Szerintem itt a hozzaszolok nagy resze is, es az altalad emlitettek is csak IRIGYEK. Nem kell foglalkozni veluk azt csinalsz amit akarsz, ok meg foglalkozzanak a sajat kapcsolatukkal
Csak az, hogy gazdag a srác, nem.
Az zavarna, ha az alapján választana, érzelemmentesen szinte, hogy ki mennyit keres, vagy ha azt látnám, hogy elnyomja a pasas csak azért, mert meg tudta vásárolni.
#11
"Ismerem a típusodat"
Én is két diplomás nő vagyok, 2 nyelvet beszélek, saját céget vezetek. Sosem jönnék össze olyan pasival aki kevésbé ambiciózus, talpraesett mint én. És olyannal sem, aki kevesebbet keres nálam. Miért? Egyszerű. Én tanultam, hogy elérjem a céljaimat, és folyamatosan újakat tűzök ki magam elé. Rengeteg munkám van. Egy nálam kevesebbet kereső partner valószínűleg nem vezető pozícióban dolgozna, hanem alkalmazottként. Ő sosem értené meg, ha én napi 24-ből 20 órát dolgozom. Mert bizony előfordul. Én pedig nem akarok eltartani egy férfit. Igenis fontos számomra az anyagi biztonság, hogy fel tudjak nézni a partneremre, hogy erőt lássak rajta. Nekem nem kell egy anyámasszonykatonája, akinek nincsenek önálló döntései. És tovább megyek, egy férfi sem érezné férfinak magát egy olyan kapcsolatban, ahol a nő erős, önálló, saját maga ura, a saját idejét osztja be, nem fizetése van hanem bevétele, és annyi szabadsága, amennyit akar, ő pedig 8-12 órában robotol valakinek. Ha pedig egy férfi nem tud férfi lenni a kapcsolatban, akkor a nőt sem tudja nőként kezelni, jönnek a konfliktusok, és a vége úgyis szakítás.
A másik része a dolognak, hogy a munkámhoz hozzátartozik, hogy meg kell jelennem különböző eseményeken. Igen, puccosan, drága helyeken. Egy előzőleg említett férfi nem tudná ezt feldolgozni, ha pedig jönne velem, nem érezné jól magát. Plusz a megjelenés is fontos, nem húzhatok rá egy olyan öltönyt, ami 5x annyiba kerül, mint az ő havi fizetése, gondolom nem kell magyaráznom, hogy miért érezné kellemetlenül magát. Lehet mondani, hogy minek ez a pucc. Azért mert ez üzlet, és ezekben a körökben ez is számít. Nem is kell tovább ragoznom remélem.
És büszke vagyok rá, hogy elértem, hogy ehhez a "típushoz" tartozzak.
A kérdésre a válasz:
Ne érezd magad kellemetlenül, olyan párt válassz, aki a te szintednek (minden téren) megfelel, és szereted!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!