Elmondanátok erről a véleményeteket?

Az elején kezdem. Hatan lakunk egy lakásban(én(17) az öcsém(8) a két húgom(16 és 6) meg a szülők akik nem mellesleg már válófélben vannak) elég szűkösen jövünk ki minden hónapban, sokszor hónap végén már a szomszédoktól kell kölcsön kérni mert teljesen kifogytunk a pénzből. Anya nemrég vett részvényeket amik néhány év múlva hozhatnak némi pénzt. Apámnak szokása a figyelem központjába kerülni általában a b@lf_szkodásával meg az önsajnáltatásával. A havi szűk keretből neki minden második nap jár a dohány(nem a kis dobozos hanem a 40g-os csomag, ez egy hónapban kb 10-12 ezer forint és mindig mondjuk neki hogy ne 20 percenként szívjon el egy szálat) és még emiatt nem is szólnék de már évek óta nem dolgozik. Meg neki úgy igazából minden jár, ma például azért jött üvöltözve mert neki kell a cigi mert nem bírja ki nélküle meg arra hivatkozott hogy örüljünk neki hogy nem ment el egy koncertre helyette inkább dohányt akar. Az öcsém és a kisebbik húgom már sírva fakadt mert itt üvöltözött, fenyegetőzött meg káromkodott és jó szokásához híven minden sz_rnak elmondta anyámat. Két hónapja anya úgy vette meg a részvényeket hogy apám leszokik a dohányzásról de azóta is minden második nap kell neki venni mert különben nem lehet megmaradni a lakásban tőle (én tisztában vagyok azzal hogy nem könnyű leszokni de ő nem is akar). Mindezt arra fogja hogy anyától ilyen, amiket évekig csinált vele az "embertelen" és minden normális férfi már kidobta volna ezekért. Anyum kb annyit csinál hogy a játszótéren a nap felé fordítja az arcát mert ő "fel akarja magára hívni" figyelmet, meg koncert után megkérdezi az egyik zenészt hogy vége van-e a koncertnek vagy szünetet tartanak. Emellett még anya szülei fizetik nekünk a rezsit mert mi nem tudjuk. Amikor jön és elkezdi mondani hogy ez lesz az utolsó szinte már röhögő görcsöt kapok mert mindenki még ő is tudja hogy ez nem igaz. Nekem és a húgomnak enyhén szólva k.urv@ ciki mikor valaki megkérdezi hogy apátok mit dolgozik, a válasz vérvörös fejjel az hogy semmit, munkanélküli. Az ostálypénzünk sincs befizetve a tanév elejétől. Mikor húgom ma hazajött mondtam neki mi volt az első reakciója az volt hogy "gyász vagy, egy apa hogy viselkedhet így?". A kérdés teljesen jogos. 43 évesen egész nap csak a gép előtt ül és nyomatja a sz_@r netes játékokat meg a facebookot. A nyugdíjas korú anyósáék tartják el úgy hogy már lassan belerokkannak a munkába és nem látszik rajta hogy szégyellné. Nekem lesülne a p0fámról a bőr elásnám magam szégyenemben ha így élnék. Meg a legjobb mikor már szinte könyörög azét a k_b@$zott k_urv@ dohányért teljesen megalázza magát mindenki előtt és ezt se szégyenli hogy a két kisgyereke ezt a példát látja. Amikor már elegem van belőle és elküldöm a bús pics$@ba akkor meg jön az a szöveg hogy ha ismerném a történetet az ő szemszögéből akkor ugyanúgy látnám az egész helyzetet mint ő de amikor meg mondom neki hogy jól van akkor mond el akkor vagy nem mond semmit vagy azt mondja hogy nem. Elmondása szerint még túl fiatal vagyok ahhoz hogy átlássam ezt a helyzetet, Szerintetek? Túl fiatal vagyok hogy átlássam ezt vagy ő a k_b@$zott hülye és nem fogja fel hogy amit csinál azt nem teheti meg négy gyerek mellett úgy hogy semmit nem tesz semmiért? Ja még így a végére annyit hogy minden nap elmondja hogy el fog költözni de mióta ezt kitaláta még egy álláshirdetést nem nézett meg. Kíváncsi vagyok mi a véleményetek erről? Mert már lassan meghülyülök ettől az egésztől.