Ti ebben a helyzetben, hogy reagáltatok volna apátokra?
Apám alkoholista (durván) és olyankor rohadt idegesítő, egoista. Nagyon felelőtlen, anyámon élősködött, munkanélküli volt, elherdálta az örökségét, elitta a házunkat stb. Volt olyan eset, hogy csak kettesben éltem vele, kb 12 lehettem és fehozta a lakásba az egyik haverját meg egy prostit és ott szexeltek (apám nem). Meg anyám ékszereit is ellopta, elitta a pénzt.
Kb 10 évesen már idegroncs voltam miatta, mert ő egoista, érzékeltette velem, hogy egy kis taknyos vagyok. Persze már akkor is tudtam, hogy ez neki egy álarc, mert igazából ő egy lúzer, de mégis miatta lettem ilyen lelki roncs.
A szüleim elváltak, elköltöztünk kb 6 éve. Most egy kis lakásban lakunk 3an. Tegnap volt látogatóban apám, beinvitálta a részeg proli haverjait, rám is mozdult két vénember, amyámnak is beszólogattak, persze apám úgy viselkedett, mintha ő lenne a házigazda, felzabáltatta velük a kaját stb.
No de a lényeg, hogy a lakását fel fogják újítani és ezért ki kell költöznie ideiglenesen. Külföldön dolgozik és úgy gondoltuk, hogy akkor az ottani laktanyán fog lakni (ahol amúgy is tartózkodik), és csak simán nem fog hazajárni. De elkezdte puhítani anyámat, hogy havonta egy hetet (ennyit jár haza) lakhasson nálunk. Pesze én észrevettem, hogy mit akar, pl biztos forrásból tudom, hogy a felújítás fél évig fog tartani, de anyámnak azt mondta, hogy 1 évig. Szóval lehet, hogy paranoiás vagyok, de valahogy úgy tudom elképzeli, hogy belekényelmesedik, otthagyja a munkáját, elkezd megint rajtunk élősködni (mert nem vagyunk olyanok, hogy kidobjuk az utcára), persze közben alkoholizálni fog meg szerencsejátékozni. Egyébként nem fenyegeti az, hogy az utcára kerül, a fizetésből simán fizethet egy albit (persze, ha nálunk lakna, akkor elihatná ezt a pénzt).
Erre felhívtam őt, hogy mit képzel, meg, hogy verje ki a fejéből, hogy valaha is újra kihasználhat minket, meg, hogy van választása, ne manipuláljon. Persze az volt a válasza, hogy kis taknyos vagyok (21 éves), nem tudok semmit, de utána anyám mondta, hogy sírt a telefonba. Amúgy részeg volt ekkor is. De most rosszul érzem magam.
válasza:Az ilyen emberrel nem tartanám a kapcsolatot. Még gyerekként sem, nemhogy volt házastársként.
Menjen és élje az életét, ahol akarja.
Be sem engedném a lakásba, ott lakni meg pláne nem, senkit nem engednék, hogy odahozzon és anyukáddal is leültem volna megbeszélni, hogy gondolkodjon már egy kicsit.
válasza: válasza:Mivel nem rajtad múlik, hogy lakhasson nálatok, s feltehetően nem is érez téged veszélyforrásnak, hogy meghiúsuljon az elképzelése, így téged alacsonyabb rendűnek tart, s lenéz. Ezért beszél veled úgy, ahogy.
Azonban anyád az, akin az egész múlik, hogy amit ő kigondolt, az meg is valósuljon. Ezért sírt neki a telefonban. A gyakran italozók, alkoholisták, s a különféle függősségekkel, személyiségi problémákkal rendelkezők körében ezek sajnos tipikus viselkedésforma.
Nálunk hasonló szituáció volt. Apám nem volt alkoholista, viszont nem vetette meg a piát. Volt, hogy fél évig nem ivott semmit, majd egy hónapon keresztül minden héten részegen jött haza. Nála a probléma a szélsőséges személyiségben rejtőzött, megfűszerezve némi önteltséggel is. Ő úgy gondolta mindent tud, amit kigondol az úgy van jól, s ha valamit feltételezett, akkor az biztos igaz. Ha megcáfoltad, akkor hazudsz, ha ellenkezel, vitatkozol, akkor meg beképzelt vagy, mert nem tűröd el a sértéseit, viselkedését.
Anyámat leszázalékolták, pénzt nem kapott, dolgozni nem tudott. Így kiszolgáltatott helyzetbe kerültünk. Rengetegszer megkaptam a "takonypóc, taknyos, sz*rházi" jelzőket, ha próbáltam védekezni. Persze olykor-olykor meg is vert, de anyámat többször. Majd a tinédzserkor elején kb. 15 éves korom környékén pofozott meg utoljára. Ahogy nőttem, úgy kezdtem neki visszaszólni. Ahogy befejeztem az iskolát, s munkába álltam akkor már olyan szintre helyeződtek a viták, hogy szó szerint leüvöltöttem a fejét. Ekkor már nem mert ordibálni sem. Persze anyámon kiélhette a dühét, s akármikor volt valami baja, vagy csak engem akart leszólni, akkor a hátam mögött, anyámnak mondogatta. Tudta, hogy én kiállok a véleményem mellett, nálam semmit nem tud elérni, így ha kellett valami mindig anyámnak hízelgett.
Anyám persze folyamatosan változgatja vele kapcsolatban a véleményét, hozzáállását úgy, hogy októberben költözött el tőlünk. Én mondtam neki többször, hogy legyen egy véleménye, és álljon ki mellette. Azaz nem kell a mi életünkbe, s nincs olyan, hogy jöhet, csak ne cirkuszoljon. Vernyákolt, ordibált, verekedett huszonéveken keresztül, eljátszotta a lehetőségeit. Többször mondtam neki, hogy azért járkál még ide, mert ő engedi. Engem érdekes módon nem mer kóstolgatni, nem mer zaklatni.
A mi helyzetünkben is anyám a gyenge pont, aki nem tud kiállni magáért, nem tud nemet mondani, s nem tudja tartani magát a korábban eldöntöttekhez. Meg lehet törni némi bájolgással, hízelgéssel.
Amit leírsz abból tökéletesen kiderül, hogy nálad is az anyád a gyenge pont. Amit tudsz tenni, hogy megpróbálsz vele beszélni, ha kell keményen, s nyersen, hátha észhez térsz. De, ha ezek után sem történik változás azt kell mondanom, hogy el kell gondolkoznod azon, hogy függetlenedj tőle, s őt is hátrahagynod. Ha ennyire naív, akkor kínlódjon ő egyedül az apáddal, te meg éld az életed.
Jegyezz meg valamit:
Egy életed van. Próbálj meg sikeres, s boldog lenni. Az apád változni nem fog, ha meg anyád ennyire h*lye, akkor egye meg azt, amit magának főzött.
29/F
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!