Kedves szülők! Mikor (hány évesen) lenne ideális, hogy elköltözzön a gyereketek?

Ez az adott gyereken is múlik, hogy mennyire önálló, illetve hogy milyen helyzetben van. Van-e munkája, vagy még tanul.

Én 21 éves korom előtt költöztem el otthonról. A párommal akkor költöztünk össze, mi már dolgoztunk akkor.

Erre nincsen arany szabály. Szerintem ha már elvégezte a suliját, van olyan végzettsége,amivel tud dolgozni,akkor néhány hónap munka után ideális az elköltözés, főleg ha van párkapcsolata is.

De sok mindentől függ.Nem mindegy,hogy egy óriási több generációs házban élnek 3-an, vagy egy 40 m2-es panellakásban 6-an. Meg a viszonytól és a család anyagi helyzetétől is függhet. Nincs rá általános válasz.

Elvileg attól kezdve, hogy van egy rendes végzettsége - mindegy, hogy szakma vagy diploma.

Ez lehet 20 évesen meg lehet jóval késöbb is - akár 30 körül, ha olyan szakon tanul, ami nekem fontos, hogy egyrészt amíg tanul, addig tényleg rendesen csinálja, másrészt meg az otthoni szabályokat tartsa be (az ésszerüség határain belül), és normál handnemben beszéljen a szülökkel.

Viszont tapasztalat szerint jobb 20-25 év közt elköltözni, ha megoldható, mert különben nem igazán lehet (föleg lelki szinten) önálló életet kialakítani a szülökkel közös lakásban.

Amíg a ygereknek tényleg szükséges, addig szivesen támogatom, de ha csak teng-leng és nem csinál semmit, akkor minden gondolkodás nélkül elküldeném, ha máshogy nem megy, fizetek neki egy szobát valahol, de tanuljon meg a saját lábára állni, és ne arra számítson, hogy a szülök úgyis megvesznek neki mindent.

Ha van rá kereted, keress egy albérletet, és mondd meg nekik, hogy úgy érzed, ennek már itt az ideje, elköltözöl. Biztos nehlz nekik, de majd megbékélnek, ne aggódj. :)

Ha szigorúan nézzük, már nem is szólhatnak bele, elvégre nagykorú vagy.

Az én fiam 25 éves, és még mindig itthon lakik. Tanul, mellette dolgozik. Mi úgy tudunk segíteni, hogy nem kérünk pénzt semmire. A számlákat akkor is fizetnünk kell ha nem lakna otthon, és ahogy nagymamám mindig mondogatta, hogy " 1 tányérral több nem vész"

De azt már nagyon régen megbeszéltük a fiammal, hogy ha egyszer úgy alakul, hogy összeköltözne a barátnőjével, és közös életet terveznek, akkor azt már külön tegyék. Ne tervezzék, hogy hozzánk költözzenek.

Nincs semmi bajom a barátnőivel, mindegyiket kedveltem/kedvelem, de ismerem magunkat, és a békesség többet ér, mint a harag.

Szóval nálunk nem korhoz van kötve, hogy mikor költözzön a gyerek.

Ha el akarsz költözni,akkor elköltözöl.Ha megvannak hozzá az anyagiak,akkor nem is nagyon tudnak sakkban tartani semmivel.

Felnőttél,ez az élet rendje.Nem egészséges még 30 évesen is otthon lakni szerintem.

Ha van igényed a külön költözésre,akkor hajrá.

Attól még megmaradhat a jó kapcsolat a családdal,ugyanúgy vissza lehet járni hétvégente találkozni velük.

18 evesen elkoltoztem egy masik varosba, egyetemre mentem.

Teljesen jo idopont volt.

Ez nálam nem igazán korfüggő, sokkal inkább helyzet függő. Pl ha még tanul a gyerekem és nincs saját keresete, akkor jobb, ha még itthon lakik, vagy kollégiumban, de ha már önálló keresete van és szeretne elköltözni, akkor abban szívesen támogatom. Én pl azt nem tartottam jó döntésnek, amikor a 25 éves fiam úgy akart a barátnője szüleihez költözni, hogy nem volt még egyiküknek sem jövedelme, mivel még tanultak, az pedig a másik véglet, amikor a 30+ még mindig a szülei nyakán élősködik és se nem rak félre, se nem járul hozzá a költségekhez.

Számomra az pl teljesen elfogadott, ha azért nem költözik el egy fiatal, mert pl gyűjt lakásra. Szülőként nekem pl azt lenne nehéz elfogadni, ha a gyerekem csak azért akarna elköltözni 20 évesen albérletbe, mert laza életre vágyik és az össze pénzét elverné, de még ezt is jobban el tudom fogadni, mint a "mamahoteleseket".