Mit tehetek a gyerekemért, ha azt kell elszenvednie hogy hazudnak rólam? (Válás után, két család)

Mozaikcsaládról van szó, válás után két család alakult ki, az egyikben a fiammal együtt élünk a párommal, a lányom az apukájával maradt, ott is működő mozaikcsalád van, mostohatestvérekkel.

A lányom beszámolt róla, hogy az apukája egy komplett hamis mesét alkotott rólam, és ad át az új feleségnek amiben én egy inkompetens anya, és rossz házastárs, kultúrálatlan személy vagyok, és a házasságunkról egy egész más történetet alkotott, mint ami a valóság.

Lányomnak nagyon rosszul esik, zavarja, de nem akarja megcáfolni, mert nem akar "bekavarni" az apjának, szereti a nevelőanyját és a mostohatestvéreit, természetesen örül, hogy egy jó hangulatú családban élhet, és az apja jó irányba változott, kedvesebb és mosolygósabb lett. 15 éves a kislányom, és három éve váltunk el. Lányommal napi kapcsolatban vagyok ami beszélgetés telefonon vagy cseten.

Mivel az információ a lányomtól származik, és ő megkért, hogy ne szóljak az érdekében, elég hülye helyzetben vagyok, mert féltem a kislányomat a lelki bántalmaktól, amit az anyjáról való hazudozás okoz imádott apjától, ugyanakkor szerintem jogos a félelme hogyha rákérdez ezekre, abból hátránya származik neki is, az ottani családnak is. (Áruló)

Semmiképpen sem tartom ezt egészséges állapotnak, de igazából tanácstalan vagyok abban, hogyan segíthetnék a lányomnak feloldani ezt, vagy az apját hogyan állíthatnám le.

Azt a kérdést már feldolgoztuk, hogy miért tud apja jó lenni egy másik asszonnyal, aki ugye nem az anyja, miért az anyjával nem..? Ezt feldolgoztuk, elmondtam, hogy én nem az a nő vagyok, minden ember más, ők jobban megértik egymást ketten, stb...

De ezzel nem tudok mit kezdeni sajnos. Magam miatt nem érdekelne, csak egészségtelennek tartom, hogy ezt az idillt egyedül a lányom nem képes felhőtlenül megélni ami a kialakult új családban van, mert árnyékot vet rá a hazugság ténye. "Apám hazug" "a család hazug" ez elmegy-e odáig, hogy majd az életét is hazugnak érzi a lányom?

Lelkifurdalása nincs, nem érzi úgy, hogy meg kellene engem védenie erkölcsileg. De teljesen összezavarja ez.

Valami ötletet adjatok kérlek, hogy én mit tehetnék ebben a helyzetben? Az apjával és a feéleséggel nincs kapcsolatom mert engem annyira traumatizált a házasságunk, hogy nem tudonék és nem is akarnék "haverkodni", ha pedig megindokolnám miért, akkor jönne az hogy alájuk akarok kavarni, mert én ugyanis egy "őrült nőszemély"-nek lettem beállítva alaposan, hogy ha véletlen tényeket mondanék el a házasságunkról, ne higgye el a hölgy. Aki nem mellesleg eléggé szimpatikus, és a lányom nagyon kedveli.