Nem akarok anyámnak több pénzt adni! Mit tegyek?

Anyám 42 éves, egész életében 5 évet ha dolgozott (persze nem egyszerre)...

De emellett a bátyámmal együtt "egyedűl" (nagyszüleim támogatásával) nevelt minket (apukám beteg, külön élnek a születésem előtt óta). Ha valamiért, hát ezért lehetek neki hálás azon túl, hogy megszűlt.

16 éves korom óta (19 vagyok), kisebb szünetekkel diákmunkám van és dolgozom, de mostmár egyetem mellett.

Eleinte az én egész keresetemet is "elvette", mostmár csak kb. a felét adom oda.

Az a baj, hogy az egész család (nagyszülők, az Ők testvérei, stb.) szekál, hogy miért nem segítek többet anyámon azok után, hogy felnevelt (a nagyszüleim minden hónapban 120 + ezret utalnak neki)... Kiskoromban jó volt vele a kapcsolatom, de 10 éves korom körül megismerte a barátját és azóta rosszban vagyunk (mivel vele nem jöttem ki, de pszichológus szerint nem bennem volt a hiba). Gyerekként sokszor megaláztak a rokonok előtt ketten, hazugságokat mondtak, de persze Ők elhitték, mert felnőttek állították. Így nem szeretnek a rokonaim.

Anyámék rengetegszer ki akartak űzni a házból (ezt is nagyszülők vették) apróságokért, volt hogy éjjel össze pakoltattak és úgy kellett könyörögnöm.

De most a lényeg, hogy nem szeretnék a keresetemből adni neki ezek után, így nem tudok lakásra se gyűjteni, de a nagyszülők ki fognak zárni a végrendeletükből. Az hagyján, hogy anyagilag egyálltalán nem vagyok támogatva, de az nem, hogy nem tudom tervezni a jövőm.

A testvérem is egy érzelmi roncs, gyárban dolgozik és az alkohlista barátnőjénél lakik egy lyukban... Pedig nagyon jó képességekkel bír.

Miért olyan a társadalmunk, hogy szülői támogatás nélkül nagyon nehéz vinni valamire? :/