Lehet igazságalapja ennek? 17L

Szóval igazából magaról lenne szó. Lehet furcsa lesz, hogy ilyenek feltünnek nekem, de majd meglátjátok.

Nos, a szüleim föleg talán anyukám mindig is úgy próbált nevelni, hogy maximalista legyek (meg a testvérem is, de ö ebben a szituációban lényegtelen) pl ha 4est hoztam valamiböl akkor leszidtak meg hasonlók (Azt, hogy maximalista teljesen megértem. A semmiböl küzdötte fel magát és egy igen szép karriert épített fel)

Ebböl apuval voltak (vannak) vitáik. Néha észrevettem azt is, hogy ha valami miatt ellentmondtam neki akkor az jó érzés volt kicsit, hogy nem csak az van amit ök mondanak. Aztán persze eljött az elsö szerelmem. A srác elött is voltak kisebb titkaim elöttük, de ez... Huh (kérlek ezt nem véleményezzétek, mert szégyenlem:( )

A sráccal nyaralás alatt találkoztam és talán azért tetszett meg elöször, mert kicsit rasszisták, mivel a srácnak sötétebb böre volt. De aztán megkedveltem. Tartottuk a kapcsolatot a nyár után is, és mire teljesen belehabarodtam addigra elhagyott. Nagyon rosszul esett, de féltem elmondani nekik, mert csak annyit mondtak volna "Ugye megmondtam" vagy hasonlók. Szerintem érthetö, nem?

Akkoriban kezdtem el járni külön angol órára és a tanárnöm (még mindig járok hozzá) egy anyum korabeli hölgy. Nagyon kedves és vicces meg persze jól is tanít:)

Elsöre távolságtartó voltam vele, de aztán amikor a lelkem már törött volt a nyári srác miatt kicsit megnyiltam neki. Ebben az idöszakban anyuék sokat veszekedtek föleg a gyereknevelésröl, de késöbb kiderült más miatt is de azt itt nem lényeg.

Így lehet "megmozdult" bennem valami és elkezdtem rá "második anyaként" tekinteni. Tudom nagyon furcsán hangzik, de más magyarázatot nem találok rá. Egy barátnöm is hozzá jár külön órára, de ö nincs "érte ennyire oda" mint én. Figyelek arra mit mond mit mesél és mindig megnevettet. Föz nekem teát, csokit ad néha vagy ropit stb. A családját is 'ismerem'. A férje kedvel meg a gyerekei is. Egyszer amikor teáztunk akkor segített a mézzel mert vacakolós volt és az elöttem lévö tanítványa miatt le kellett mosnia az asztalt:D és akkor azt mondta "anyád helyett anyád leszek" ez olyan furcsa érzéssel töltött el.

Ne értsétek félre én nagyon szeretem az anyukámat, csak nemtudom....Rossz érzés volt ezt az egészet leírni...

Pl születésnapomkor csak 2 puszit kaptam töle meg egy ölelést, de az annyira jól esett... Meg amikor a tanárnövel arról beszéltünk, hogy majd a sikeres felsöfok után nem kell járnom olyan végtelen szomorúság fogott el... De az annak is betudható hogy imádom az angol nyelvet és szorgalmasan tanulom. De tényleg, az életem része:)

A vicc az egészben az, hogy a keresztnevük ugyanaz és majdnem egy napom van a születésnapjuk, bár anya egy évvel idösebb.

Szerintetek van igazságalapja annak amit leítam vagy ez csak egy tini hiszti? 17L