Mit csináljak most? A családom addig kínoz míg nekik nem adom a kutyám?
Megpróbálom röviden... 10 évet könyörögtem egy kutyáért, de a szülők nem engedték. Ezután én elköltöztem, közösen vettünk egy kutyát az expasimmal, amikor szétmentünk akkor anyám kivásárolta az exem részét, most itthon lakok a szülőknél, munkát és albérletet keresek.
Eleinte nem volt baj, aztán anyám szó nélkül elvitte a kutyát magával, össze vissza eteti, idejáratja a barátnőit kutyázni, holott a kutya fél tőlük, ők meg röhögnek rajta, hogy decuki, direkt elveszi tőlem és berakja maga mellé az ágyba, rajta lóg a kutyán, nem hagyja békén.
Többször szóltam, hogy fejezze be, de le se tojta, még ő volt felháborodva amikor mérgemben eldugtam a kutya hámját, hogy ne tudja elvinni. Ordít velem mint egy nem normális. Apám is már tiszta ideg anyám hisztijei miatt, azt mondja agyonveri a kutyát.
Most meg apám megfenyegetett, hogy vagy hagyom anyámat kutyázni vagy agyonüti a kutyát én meg mehetek amerre látok, MOST! Olyan mérges lettem, hogy anyámhoz vágtam a kutyának minden cuccát és okiratát, hogy örülhet akkor, az övé innentől! Elérte a célját, elmarta tőlem az egyetlen dolgot ami jelentett nekem bármit is az életben!
Itt sírok már mióta és magatehetetlen vagyok, nincs pénzem, nincs hova mennem, kutyám sincs most már... Mihez kezdjek most?? Már gondoltam arra is hogy kivásárolom az anyám részét, de akkor meg arra hivatkoznának, hogy ott lakunk...
Mond meg anyukádnak hogy azt a kutyát te saját magad vetted és nincs joga a saját kutyádat távoltartani tőled
Ha akkor se akarja oda adni mond neki hogy akkor te is elveszel tőle valami fontos tárgyat
Elmész dolgozni.Pesten van bőven munkahely(ha nincsenek nagy igényeid),és bérelsz egy szobát,aztán költözöl kutyával együtt.
Vagy sírsz és maradtok így.
Miért baj az,ha anyukád foglalkozik a kutyával,mikor te elvileg államvizsgára készülsz.Oké,bevallom,inkább veled értek egyet,én se bírom a mindenbe beleszólok szülőket.
De jelen esetben hagyd,had tegye anyád amit akar.A kutyád jobban szereti a foglalkozást,ő örül neki,hogy anyád ide-oda viszi.Te is fogadd el,hogy a kutya nem CSAK a tiéd,és ha más is foglalkozik vele,az nem baj.A kutya a törődés mércéjén méri,hogy kihez tartozik,nem az iratokkal meg törzskönyvekkel.
Anyád barátnőinek meg higgadtan elmagyarázhatod,hogy ne tegyék azt a kutyával,hanem legyenek nyugodtabbak,és türelmesebbek.Sok kutya nem szereti a túl sok új ingert
Én az ilyen problémákat úgy előztem meg, hogy megneveltem a kutyámat. Hiába csinálnak bármit is vele, próbáloznak én csak annyit mondok, hogy "pfuj, nem, gyere ide", neki meg csak az én szavam számít. Amikor meg nem vagyok otthon, akkor bezárom. Ilyen egyszerű.
Te viszont elég gyerekesen viselkedsz, azt meg kell hagyni.
Az ilyeneket jobb helyeken egyszerűen meg lehet beszélni, kompromisszumot lehet keresni. Valamelyikőtök (vagy mindegyikőtök) miatt ez nálatok nem megy. Ha nem Magyarországon lennénk, azt mondanám, hogy irány a családterápia - nem a kutya miatt, mert ez csak egy tünete már meglévő nagyon súlyos problémáknak. Így nem lehet élni basszus, egyikőtöknek sem. De ugye itthon az az általános vélekedés, hogy pszichológushoz csak az elmebetegek járnak, úgyhogy valószínűleg a szüleid jobb esetben telibe kiröhögnének, ha ezt megemlítenéd, rossz esetben élből kivágnának otthonról.
Költözz el minél előbb - ahogy ezt már említettük az előző kérdésednél is. Hogy mikor, azt meg döntsd el te; a kutya is megvár, ha kell, meg az államvizsga is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!