Miért ilyenek velem? Hogy viseljem el?

Középiskolás vagyok, egy jó középiskolában. Emelt szinten tanulok fizikát és matematikát. Viszont humánból nem vagyok jó. Van egy tanár, aki rettenetesen komolyan veszi a tárgyát, pedig senki sem akar azzal továbbtanulni.

Egy kisebb témazáró anyaga kb. egy A/4-es füzet összes lapjának terjedelmével egyenértékű. A tanár alkalmatlan a pályára. Érettségivel ellentétes anyagot magoltat. Egy egoista b.... Akárhogy tanulok, alig marad meg bennem valami, sorozatosan írom a ketteseket, néha hármasokat.

Párszor panaszkodtam a szüleimnek, erre azt kaptam válaszként, hogy tanuljak alázatosabban! Mindig arra gondolok, hogy az érettségi után már nem fogom használni ezeket az információkat. Elment a kedvem a továbbtanulástól is, inkább egy szakmát szeretnék tanulni, és boldog szeretnék lenni. (Eddig atomfizikusnak készültem). A családi viták hatására olyan dolgok is megfordultak a fejemben, hogy a legelső busz/vonat/akármi elé vetem magam.

Mit tehetek? A lehető leghamarabb elköltözök itthonról.