Létezhet nő, aki anya szeretne lenni, és egy nagyobb fiút is elfogadna (mostoha) fiának?

Hát te aztán jól ellennél a nagyszüleimmel. :D

Amúgy igen, inkább egy anyós/nagyszülők lehetne ilyen, mivel felnőtt embert nem szoktak örökbefogadni.

Biztos létezik ilyen. Megfelelő szimpátia esetén én szívesen vállalnék egy pótgyermeket, no nem nagy felelősséggel, csak úgy olykor találkozva, nevelve, miegymás. Nekem apa kéne, de így 40 évesen ezt már buktam, a gyereket talán nem (az még saját is lehet). Egyszer volt is egy pótlánykám, de valahogy elmaradt, pedig jól elvoltunk...

Tuti sok embernek vannak ilyen hiányai. Nekem anyahiányom nincs, pedig sosem volt az a meleg, ölelős, beszélgetős anyám, ezzel együtt nagyon szerettem a dicső, dolgos, anyámat, akivel lelki életet nem lehetett élni, de a kertben s a házban dolgozni azért igen. Az apa jobban hiányzik, máig bevillan néha a hiány. Egy valódi és egy nevelőapa sem adott ki egy fél rendeset. Ez nem jó, főleg, hogy tesó se volt, unokatesó és barátok sem...

Nekem ugyan van édesanyám akivel remek a kapcsolatom, de a legjobb barátnőjével is van egy majdnem anya-lánya kapcsolatom :) Meg volt beszélve, hogy ha anyummal történne valami akkor nagykorúvá válásomig ő lesz a gyámom, és mindig számíthattam rá, kiskoromtól kezdve a mai napig akármiben :)

Szóval nem a vér teszi a családot, Te leginkább anyós személyében találhatod meg, ha szerencséd van :)