Mit tudok tenni? (hosszú történet, lent)

huu.. hol is kezdjem.

A családom jelenleg úgy néz ki, hogy apukám az ország másik végén, anya és én itt, a bátyám pedig Pesten. Apa csak nagyon messze kapott munkahelyet, és csak hetente jön haza. Emiatt anya nagyon rosszul érzi magát, hogy nem láthatja stb. (sztem apa is csak ugye ot nem latom) Költözés már felmerült, de nem vagyunk olyan anyagi helyzetben hogy hipp-hopp megvegyünk egy 20 milliós jó állapotú házat. anya egyre rosszabbul viseli azt hogy külön vannak, ezért rászokott a cigire. pedig még csak pár hónapja van ez így (!) még nem súlyos, napi pár szál, ahogy érszrevettem, de ez akkor is borzalmas nekem. mikor először láttam, arra gondoltam hogy elkezdjek vele veszekedni, hogy ez miben jobb, meg hogy ha ház kell akkor pénz is, ergo ne kelljen ilyen felesleges cuccokat venni. Apa már régóta dohányzik, nála megszoktam, de anyától tényleg nem vártam. ő volt a remény, hogy apa hiába cigizik, őt nem kísérti. erre amikr megláttam, hozzá se szóltam, csak mentem le tőle minnél messze, bezárkóztam a szobámba, és sírtam. Tudja ő is jól, hogy ez csak plusz rátesz a költségekre, és szerintem attól félnek így is hogy éhen maradunk.. és tessék.. cigire persze van pénz. Régen tesómnak kellett sok könyv, mindet meg is kapta, én mikor kérek párat, rögtön az hogy nem vagyunk olyan helyzetben.

A problémám az, hogy amikor egyszer megkérdeztem anyát hogy miért titkolnak tőlem mindent, annyi volt a válasz hogy ezt hogy értem. elkezdtem magyarázni meg minden, végül veszekedésbe ment át a dolog. mikor ezt tesom meghallotta odajött és megölelte, elkezdte vigasztalni. (nyáron itthon van, egyetemista) ekkor láttam életemben először anyát sírni. akkor tesóm is nagyon ki volt bukva rám hogy mégis mit képzeltem.. félek, hogy ha a cigiről kezdek el vele vitatkozni, az még rosszabb lenne. tudom, hogy egyeseknek jó, mert megnyugtat meg minden, de sose gondoltam volna hogy anya is fog valaha is cigizni. úgymond csalódtam benne. szívesen elbeszélgetnék vele hogy mégis mit miért, de félak, hogy ezzel is csak a bajt okoznám, hogy előhozza a gondolatait, és megint sírna vagy mittudomén.

tanácsok kellenének hogy mit tegyek, hogy segitsem őt/őket, hogyan beszélhetnék vele nyugodtan. (apával nem merek, mert amikor itthon van, próbálunk mindent jól eltölteni, nem akarok rontani, szóval marad anya). még annyi, hogy anya a jelenlegi munkahelyét utálja, szóval ez is ad rá plusszt.

segitsetek légyszi, mi ilyenkor a legjobb megoldás a béke érdekében? :( (14/l , ha ez számít)

bocsi ha hosszu.