Ti éreztétek már, hogy fele annyit se értetek el az életetekben, mint a szüleitek?
Nemrég töltöttem be a 27. élet évemet.Be vallom picit magam alatt vagyok.
Mikor édesapám 27 éves volt,akkor születtem,már házas volt,saját lakással.
Nekem nincs gyerekem, se feleségem.
Ráadásul albérletben élek.
Vagy fölösleges,ilyen dolgokon gondolkodni?
Ha barki eler valamit, az nem csak ugy megtortenik, hanem megteszi amit meg kell.
Egyebkent a mai huszon evesek rendkivul eletkeptelenek. En is 27 vagyok, es a volt iskola tarsaim, korombeli ismeroseim meg csak most kezdenek elkoltozni otthonrol. A tobbseg meg el sem koltozott de mar potyogtatja a gyereket. Ez a legfurcsabb jelenseg.
Manapság Magyarországon más a kultúra, 30-40 éve teljesen normális volt, hogy 20 évesen gyereket vállalnak az emberek, azóta sok minden változott.
Én Ukrajnában élek, itt meg pl Kárpátalján is a magyar közösségekben ez többnyire így maradt (bár inkább falvakban, a városokban itt is kezd nyugati jellegű lenni), pl én 23. vagyok, nekem is van gyerekem, dolgozok, mellette levelezőn tanulok, van saját kocsim, stb. Az osztályba jártunk olyan 30-an, 10-ről már tudom, h házas és van gyereke, van akinek több is.
Amiből egyenlőre lemaradásban vagyok a szüleimhez mérten az a pénz :D
Más világ volt akkoriban, mégis hasonlóképpen érzem mint te. 32 vagyok, tavaly vettem saját lakást hitelre, családom nincs.
A szüleim örököltek lakást, és ilyen idős korukban én már 4-5 éves voltam. Nem voltak nagyon gazdagok, de mindenre jutott, szórakozásra is, és minden évben 2 hét nyaralásra. Ehhez képest én félretenni nem tudok egy forintot se a hitel miatt (korábban albérlet), és évek óta nem voltam 2 napnál többet "nyaralni", az is valami minimálköltséges hétvége volt a Velencei tónál. Nem így képzeltem én se gyerekként, de mégsem érzem úgy, hogy panaszkodnom kéne.
Persze, sokszor eszembe jut, de nem mondanám, hogy nem értem el ugyanannyit, egyszerűen csak tök mások voltak az akkori körülmények. Akkoriban az volt a divat, hogy rögtön az első párkapcsolatból beleugrunk a házasságba, együttélés nélkül. Ahogyan az én szüleim is tették, és meglett az eredménye, apukám valószínűleg nem élte ki magát és megcsalta anyukámat.
A nagyszüleim tudtak rám vigyázni, kiskoromban, mert már nyugdíjasak voltak, az én szüleim nem fognak tudni, mert mire én gyereket szülök, ők még mindig melózni fognak (feltéve, ha fizikailag olyan állapotban lesznek).
Nekem jelenleg az a legnagyobb "eredményem" az életben, hogy sikerült tőlük 23 évesen anyagilag függetlenedni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!