Szerintetek normális, hogy valaki 38 év után sem kíváncsi a biológiai anyjára?

Nekem nem teljesen kerek ez a sztori.

Vannak emberek, akik nagyon jól meg tudják játszani a jó embert, miközben valójában nem azok. Ha én anya lennék, egyedül az erőszakos kényszer tántoríthatna el a gyerekemtől.

Szóval nekem itt valami sántít, és vagy a nevelőanya és a biológiai apa azok, akikkel valami nem stimmel, vagy a szülőanyával van valami gond. Itt van valami olyan titok, amit nem tudunk a teljes igazsághoz.

Szerintem a kérdező mélyen hívő katolikusként a nevelőanyát jellemezte, aki nem engedte, hogy egy terhes nőnek abortusza legyen. Megjegyzem, attól még a hite labilis lábakon áll, mert akinek igaz a hite, az nem kér olyat, hogy a gyerek életéből lépjen ki a biológiai szülő, hogy a gyerek majd őt tekintse igazi szülőnek, ez önzőség. A férjről eszembe sem jutott, hogy mélyen hívő katolikus lenne, de róla ezt nem is írta a kérdező.

Megjegyzem, sok vallásos ember tartja magát mélyen hívőnek, miközben álszentek... Én többek között ezért döntöttem úgy, hogy annak ellenére, hogy vallásos közegben nőttem fel (vagy talán pont azért, mert túl sokat láttam), a hitem stabi lábakon áll, de valláshoz nem akarok tartozni.

Off:

Biológia. Légyszíves.

" már csak a külseje miatt (ő az egyedüli szőke kél szemű a családban) se tudták volna előle titkolni. "

Ez simán lehetséges (és egyáltalán nem is ritka), tekintve, hogy mind a szőke haj, mind a kék szem recesszív tulajdonság. Az lenne lehetetlen, hogy két szőke hajú - kék szemű embernek barna hajú és szemű gyereke legyen.