Szerintetek megkérdezhetem már a lányaimat (apjukat), hogy eljönnének e velem egy hétre a Balatonra?
3 kislanyom van (általános iskolások mindannyian). Volt pár rossz évünk, szétmentünk az apjukkal 3 éve, nála maradtak a lányok. Sok minden történt akkoriban amit nem akarok taglalni, az én hibám volt, nem találkoztunk sokáig. 4 hónapja járok hozzájuk. Mindig náluk vagyunk, volt férjemmel, ritkán nélküle, ha elmegyünk valahová ő is jön.
Most szeretnék egy kis időt velük tölteni. Hogy jobban összecsiszolódjunk. A legnagyobbal elég rossz a kapcsolatom (ő 12). A középsővel is van még mit csiszolni. Nehéz helyzet, de úgy érzem nem lehetetlen (vygyis néha annak látom, de igyekszem...) Voltam velük 4 napot nemrég együtt, bár akkor a voltférjem is ott volt, a középső lánnyal azóta érzem jobbnak a kapcsolatunkat. De nehéz úgy, hogy az apjuk is ott van. Nem áll negatívan a dolgokhoz, de érzelmileg nehéz, hogy ott van mellettem. Folyton a hiányt érzem, nem tudom elengedni magam.
Merjem ennyi idő után megkérdezni őket, hogy eljönnének e. Ha a nagy kijelentette, hogy hagyjam békén. Viszont otthon hagyni nem akarom. Akkor még inkább eltávolodnánk.
A voltférjem azt hiszem engedné őket.
Tudom, hogy kevés az a 4 hónap. Ezért is vagyok tanácstalan.
Segítőkész, azt tudom.
Én apaként nem mennék bele. Mivel miattad lett vége és közben eltelt 3 év. Szép dolog, hogy újra jársz a gyerekekhez, de ez a 4 hónap irtózatosan kevés.
Engedném, hogy láthasd a gyerekeket, de min 1 év múlva vihetnéd csak el őket nyaralni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!