Ez nektek panaszkodás? Miért csinálják ezt?
A hétvégét a testvéremmel és családjával töltöttem fürdőzéssel nálunk.
Ma apám felhívott, hogy mi volt a hétvégén, elmeséltem részletesen milyen jó volt, csak most kicsit szarul vagyok mert leégtem. Aztán jött az okos szöveggel, hogy hát miért nem így meg miért nem úgy csináltuk, meg egyáltalán minek voltunk kint. Mert mondjuk azért, mert pont fürödni jöttek, és nem azért hogy bent üljünk. Főleg a gyereknek tiltsd meg.
Erre jött a válasz, hogy "akkor ne panaszkodj". Ezen azért bosszantottam fel magam, mert nem panaszkodok, csak ő kérdezte, hogy hogy vagyok, ezt mondtam is neki, erre azt mondta, hogy "Na jó hagyjuk" és köszönés nélkül kinyomta a telefont. Én sosem mondhatok semmit, gyerek koromban is az volt, hogy csak valamit elmeséltem, és ha számára negatívnak hatott, akkor már az volt, hogy "ne panaszkodj" és leszereltek.
Nemrég volt egy vetélésem, és arra kért apám, hogy ne mondjam el anyunak. Nem mondtam el, pedig rohadtul jól esett volna. Mielőtt félre értenétek, 15 éve férjnél vagyok, nem ilyen 18 évesen becsúszott gyerek, hanem a többedszeri próbálkozás eredménye. Fűnek fának elmondtam már, csak épp anyám nem tud róla, mert kímélni kell, mert túl érzékeny. Most meg csak azt mondtam, hogy szarul vagyok, mert leégett a bőröm, és azt is csak azért mert megkérdezte, hogy hogy vagyok, és megint bűntudatot kell hogy érezzek.
Én még mindig azt mondom, nézd meg hogy te mit adsz bele, és mit kapsz tőlük cserébe. Ha ennek ellenére is neked megéri akkor csináld, ha nem akkor meg ne.
Apád már valószínűleg nem fog változni, ha ezt meg felvetnéd neki akkor ez is csak panaszkodás lenne. Úgy tűnik olyan elvárásaid vannak amit nem tud teljesíteni. Lehet hogy más apja tud, vagy lehet hogy nem, de ez a személy, aki a te apád nem tudja vagy nem akarja.
Ha te ezen feltételek mellett is igényt tartasz rá, akkor tartsd vele a kapcsolatot, esetleg tényleg semmi negatívat ne mondj, és akkor azt sem kell hallgatnod, hogy már megint panaszkodsz. Ha meg így nem felel meg, akkor nem kell tartani a kapcsolatot. Mondanám hogy próbálj meg beszélni vele, de valószínűleg próbáltad, és amúgy sem sok esélyt látok a sikerre.
mindenkinek ment a zöld kéz, de 11 elég jól megírta a tutit.
Rajtuk valóban már nem lehet változtatni, és lehet rajtam sem, szóval sosem fogunk dűlőre jutni. Az a baj, hogy neveltek egy féleképpen, csak nem értik meg, hogy én már nem az vagyok, megváltoztam, önálló lettem. Sosem volt megengedett a feleselés amit tartottam is egy ideig. Csak mostanában kezd idegesíteni, hogy már összegyűlt pár szemét a lelkemben, és nem mondhatom el nekik. Azt hiszem ők egy általuk kialakított ideálban élnek, ami valahol a rózsafelhők között lebeg, és ha megpróbálom őket onnan lerángatni, akkor elkezdenek hisztizni. Nem is tudom ki kinek a gyereke.
Tényleg néha elmondom fűnek fának, bokornak, pedig az volna a normális, hogy a szülő nem csapja le a telefont, és akkor a gyakorin sem lenne ennyi megoldatlan kérdés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!