Miert ellenzem a gyereket?

a pároddal kell ezt megbeszélni. ha te nem akarsz de ő igen, akkor nincs kompromisszum,el kell engedni egymást.

sok pasi,nő van aki nem akar gyereket. keress olyan férfit.

inkább, mint hogy kényszerből bevállalj egyet, de utána ne tudd úgy szeretni ahogy megérdemelné.

egyébként lehet,hogy a rossz gyerekkorod miatt van ez. esetleg egy pszichológussal megérné megbeszélni ezt.

Nekedm voltak kielégítetlen igényeid gyerekként.

Ezt nem akarom át adni és átélni újra.

Nincs szülői támogatásom. Magamra vagyok utalva. Nincs családi példa előttem. Egyedül nehéz összeszedni azt a biztonsághoz szükséges vagyont, ami mellett nem esne nehezemre a gyerek biztonságát megadnom.

Ezek alapvetően mind visszatartanak abban, hogy gyereket vállaljak.

És sajnos nagyon rosszul érzem emiatt magam, amikor látom, hogy akinek vannak értelmes szülei, azok támogatják a gyereküket legalább abban, hogy napi 2-3 órát tehermentesítik, vagy adnak nekik anyagi támogatást, esetleg házat is. Ez sem segít mindenkinek.

Van ismerősöm, aki doktori diploma mellett megkaptam szülőktől a házat, autót, mégsem akár gyereket.

Ha lenne egy házam, már csinálnám is a két gyereket, akikre vágyok titkon, de félek, hogy utcára kerülhetek bármikor a mai gazdasági helyzetben.

Hármat nem akarok. Így marad a depresszió, hogy én képtelen vagyok arra, hogy megszerezzem azt, amit más könnyű kedvvel elpazarol.

Én tudom, hogy engem ez tart vissza.

NEM TUDOM, HOGY TÉGED mi tart vissza.

*** autó korrektor első.mondatban.... Helyesen :

Nekem voltak kielégítetlen igényeim gyerekként.

Nekem elég szar gyerekkorom volt, anyám állandóan vert, ha "oka" volt rá, ha nem. Apám le se szart (elváltak), nem is láttam egy ideig, aztán mikor mégis, állandóan baszogatott, semmi nem volt elég jó velem kapcsolatban (fiút akart, később meg is kapta). Én rettegtem, hogy én is így fogok viselkedni, na meg nem voltam az a babázós tipus, hidegen hagytak a gyerekek. Aztán elkezdtem vágyni egy gyerekre, lett hozzá apa is, lett gyerek is. Boldog voltam, de féltem, hogy én is olyan leszek. Asszem nem lettem olyan :D nagyon nem.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy most azonnal vágj bele, mert tuti te is így leszel. Hanem, h nem reménytelen az ügy, ha vágysz rá egyáltalán most vagy később. Először szerintem egy pszichológust keress fel, aki segít kicsit rendet tenni, ártani szerintem nem fog.

Akkor ne hagyd magad rabeszelni!!

Én úgymond meggyőztem a volt férjemet és béke is ment..csak aztán meg is unta!!

Szóval korrektebb az elején nem is belemenni semmi esetre sem.