Önző dög vagyok, ha el akarok költözni otthonról? (Bővebben lent)

Apukám nagyon depressziós. Állandóan idegbeteg, neki minden rossz, eszméletlenül negatív ember lett. Alapvetően is nehéz természet, de amióta felmondott a munkahelyén, mert a főnöke kiutálta, azóta borzasztó a helyzet. Állandóan azt kell hallgatnom, hogy ő meg akar halni, ami szörnyű. Én is teljesen depressziós lettem ettől (pszichológus kezel), nagyon rám ragadt a negatív szemlélete is. Amikor itthon vagyok, ugyanúgy csődnek látom magam, mint ahogy ő magát, és nem tudom elhinni, hogy a jövő szép. Viszont mikor pár napra elmegyek itthonról, kivirulok,vidámabb és bizakodó vagyok, mindent szebbnek látok. Viszont itthon van munkám, itt adódnak lehetőségek ismerős által, míg máshol nincsenek ismerőseim, hiába keresem az új munkahelyet, nincs semmi, és senki nem is érti meg, miért akarok elmenni ebből a kisvárosból. (Ami egyébként egy pusztulat, nulla élet van itt, kevés lakos, a szerelemre találás esélye is nulla). Önző vagyok, ha el akarok menni itthonról, és itt hagynám anyukámat egyedül apával? Nagyon szeretem apát, tényleg nagyon, de nem bírom tovább ezt. Minden nap sírok, és itthon totál esélytelen a pozitív gondolkodás, nem tudom meddig bírom még.