Ti hogy reagáltatok volna erre az üzenetre?

19 éves vagyok lány.

9 hónapos koromban elhagyott "anyám", intézetbe akart volna rakatni, de apám nem engedte így hát felnevelt.

A válásuk oka, egy másik férfi volt, édesanyukámnak fontosabb volt a másik férfi mint mi. Ezt mai napig nem is tagadja. Azóta volt neki 4-5-6 plusz minusz ki tudja hány embere. Van 4 féltestvérem, anyukám részéről, mind más palitól persze, őket is apuka ill. nagyszülő nevel.

A történet lényege az, hogy mivel anyukám nem, így én igen is fel vettem vele a kapcsolatot, hogy megismerjem még is.

Adta a szépet, jót, így szeretlek úgy...ez ment fél évig, persze csak én kerestem akkor is.

Tudni illik szeret mindenkibe bele kötni és pletykálni.

Lényeg a lényeg;

Ma kaptam tőle egy szép kis üzenetet facebook-on.

Hogy én tönkre tettem/teszem, mert nincs barátom és össze raknak engem egy illetővel akit nem ismerek persze, és hogy szégyeljem magam, milyen lány vagyok,

le jön ide hozzánk és elmondja apáméknak hogy milyen egy utolsó kis ...-t neveltek belőlem.

Én erre annyit írtam, hogy:

Szia.

Nem tudom kiről beszélsz, nem ismerek ilyet.

De gyere nyugodtan, Itthon várunk. :)

Persze nem jött le. (Busszal 10 percre van innen)

Arra lennék kiváncsi, hogy Ti az én helyemben mit írtatok ill. reagáltatok volna erre?

Hozzá teszem nem tudom mibe kevertek bele, nem ismerem az illetőt lehet nem is létezik.

(Fel húzott azért ezzel az üzenettel, de nem akartam semmi olyat írni, pedig sok mindent a fejéhez vághattam volna.

Szívbeteg vagyok, nem szabadna idegeskednem.)