Egy alkoholista esetében ez a maximálisan reménytelen eset?

Apám alkoholista, évek óta egyre többet iszik, és egyre kevesebb a pénze.

Folyamatosan azon agyal, hogy miért nincs pénze, mert pörög az óra (villany), mert ő 60 évesen alig 100 ezret keres, és még nyugdíjba sem mehet, és micsoda világ ez.

Sokakat megtéveszt,hogy dolgozik, akkor tuti nem alkoholista, csakhogy kölcsönökből él, és a fizetése 80%-a alkoholra megy el, 20% banki tartozás amit arra vett fel,hogy eligyon.Ennivalót meg adnak neki.

Elmondom neki nyugodtan,hogy azért mert alkoholista vagy, és eliszod a pénzt.

Válasz:

-Miiiiiiii?Micsoda??Én?Nem szégyelled magad?A k***a életbe így úgy,hogy én ilyet mondok,hogy szégyelljem magam, hogy ezt gondolom róla, BIZTOS az öccse mondta (rá irigy, mert rendes családja van, dolgozik, és van pénze, ő a legnagyobb ellensége)

Ha elmondom neki kiabálva, akkor általában elhallgat, vagy ha eszébe jut valami okosnak hitt duma, akkor később előáll azzal "te azt mondta,hogy én alkoholista vagyok, tessék itt van a számla, 100 ezer" és ekkor odaad 2 havi számlát, meg szemétdíjakat, évente fizetendő összegeket, és tény, és való,hogy kijön így a 100, de ez nem egy hónap eredménye.

(eddig 4x lett kiegyenlítve minden közüzemi tartozása, nem tudott vele élni)

A hazugságait sosem gondolja végig, és ha nem lehet belekötni,akkor is gyenge lábakon áll a történet, eddig mindig kibukott előbb,vagy utóbb az amit állított.

De ő a mai napig nem alkoholista, hazajön 6 sörrel, keserűvel, borral, pálinkával, rejtegeti a befőttesüvegek között az alkoholt, de ő nem az.Hiába mutatom,hogy nézd itt van, nem, nem és nem, ő nem iszik.

Létezik,hogy egy ilyen ember valaha is bevallja, vagy ez abszolút reménytelen kategória?