Hogy mondjam el a szüleimnek, hogy külföldre megyek dolgozni?

"nem rossz Velük a kapcsolatom, és az eszem azt mondja, menjek, a lelkiismeretem viszont marasztalna"

"pedzegettem már nekik, hogy elmennék, de erre mindig sírógörcsöt kapnak"

Idéztem tőled Kérdező. Ha nem Te lennél ebben a cipőben, és kívűlállóként néznéd amit leírtál, akkor is azt mondanád hogy jó a kapcsolat a szülőkkel? Normális az ha egy szülő érzelmi zsarolással tartja a gyerekét otthon. Ez minden csak nem jó kapcsolat, hanem a mérgező szülők szindróma. Nem azt szeretnék elsősorban hogy kibontakoztasd a képességeidet és sikereid legyenek, azaz "szárnyalljon a fióka" hanem azt hogy mindenáron akár azáltal is hogy a lelkét megnyomorítják magunk mellett tartsuk a gyereket. Ugyanis ha elmész akkr azért leszel lelki presszió alatt, ha nem maradsz akkor a kihagyott lehetőség fog györötni,Te mindenképpen vesztese leszel a szituációnak. Helyedben mennék, és egyszerű kerek mondatban annyit mondanék, hogy megpályáztam, megkaptam xy állát, és jájusban indulok Népetországba dolgozni. Kérlek ne akarjatok nekem rosszat, márpadig ha kihagyom azt a lehetőséget örökre ott maradna bennem, mi lett volna ha van vátorságom lépni. Hát van, met ez az én életem.