Miért ilyen az anyukám? 13/L

Már gyerekkorom óta nagyon elviselhetetlen az anyám. Óriási nagy elvárásai vannak tőlem is és az öcsémtől is. Már elsős koromban ha pl rondán írtam egy betűt, megpofozott. Aztán folyton mindenféle versenyre járatott amihez nem is volt kedvem. Ha nem nyertem meg, üvöltözött vagy csak 2 hétig haragudott. (Esetleg csöndben, de kínzott a szavaival-pl. ,,csalódtam benned", ,,miért nem figyeltél", ,,semmiben sem vagy jó"). Iskolában is ha véletlen egyszer egy négyes becsúszott, ment az egész napos kiabálás, büntetés. Ez még mindig így van, csak nem ennyire durván. Apukámmal sokszor veszekednek emiatt, mert apa próbál védeni minket. Most az öcsém volt matekversenyen, és nem jutott be a döntőbe (8. lett). És emiatt is tök ideges volt, letiltotta xboxról. Meg az öcsém kicsit duci, és folyon piszkálja h milyen gusztustalan kövér, meg h sportoljon már. És van, hogy apukámmal és öcsémmel beszélünk erről, amit valahogy mindig megtud anyukám, és akkor én leszek a hibás. Ma is odajött hozzám, és elmondta, h mennyire undorító sunyi dög vagyok. Meg hogy miattam veszekednek apukámmal, és hogy én azt akarom hogy elváljanak. Borzalmas! Apukámat is mindig piszkálja mindenért. Én őt szeretem jobban. És anya mindig azt mondja h ,,nyalom apám seggét". És anya mindig mondja, h ő régen milyen ,,menő" volt, h utálta a sulit, soha nem tanult, lógott, cigizett meg minden. De utána persze ha mi nem vagyunk tökéletesek, akkor kiabál. Pedig én folyton tanulok, szinte egész nap. Nem tudom mit csináljak. Folyton azt mondja, hogy elviselhetetlen vagyok. Nagyon rosszul esik. Mit tehetnék, hogy jobb legyen a kapcsolatunk?