Szombat reggel mindenkinek megőrül az anyja?

Az én anyukám is mindig takarít és főz. Főleg hétvégén. A papa (külföldi apukám van) is korán kel. Mindig javít valamit vagy a kerben dolgozik. Legkésőbb 6 után zörögnek. Nálunk korán fekvés és korán kelés van. Nekem tanulni kell vagy segíteni.

Míg otthon laktam, anyám ezen felül, amiket a kérdésben írtál, feltépte a szobám ajtaját, bevágtatott, felrángatta a rendőnyt, sőt sokszor még az ablakot is kinyitotta rám még télen is, mert mit képzelek, hogy 9-kor még alszom?! Olyan is volt, hogy kivágta a szobaajtót és ordítva közölte, hogy azonnal keljek fel és "induljak meg" a kertbe gyomlálni. És ha nem ugrottam ki az ágyból, meg öltöztem azonnal, akkor ordított. Ilyenről, hogy felkelek, esetleg meg is reggelizek és utána... álmondni se lehetett, mert rögtön kiabált, hogy csak húzom az időt. Leérettségiztem, húztam el otthonról. Úristen, két albérlet között miket csináltam, csak azért, hogy ne kelljen újra hazaköltöznöm... Remélem soha a büdös életbe nem kerülök abba a helyzetbe, hogy arra kényszerüljek, hogy vissza kelljen mennem.

20:36-os hasonló helyzetben vagyok, csak nálunk finomabb módon megy a dolog, inkább olyan agymosó módon habár itt is megy az orditás is. És nem reggel 9-ért hanem már 8-kor.. A munkahelyemen kapcsolom ki az agyam ott szivesebben vagyok sokszor..

14# én amúgy azt nem értem, hogy ezt miért csinálják. Mert az enyém alapvetően normálisan mondható, de együtt élni vele nem lehet. Beszélgetni is szoktunk meg ilyenek, és egy csomószor mondta már, hogy nagyanyám milyeneket csinált és milyen szar volt. De az nem tűnt fel neki, hogy ugyanazt csinálta ő is a gyerekével?

Mi is tudunk jókat beszélni, komoly témákról is ilyenkor jól érzem magam, egész feldobódok. A nagy dolgokkal nincs gond hanem ezek a mindennapi "apróságok" azok, amik miatt irtam amit irtam. Pedig pl a munkahelyemen meg vannak elégedve velem, mondták tehát nem vagyok egy egész nap punnyadó, mindentkészenkapnivágyó lusta emberke. Mégsem vagyok soha elég jó.