Mit válasszak? Magamat vagy a családomat?
Fejezd be az egyetemet mindenképp. Szép, hogy segíted őket, de nem mehet rá a teljes életed arra, hogy mi van most a nagymamáddal. Nagyon szép tőled az is, hogy félredobtál mindent anyukád betegsége miatt, de vissza kell térned a saját életedbe most azonnal. Önző dolog lenne, ha nem akarnának engedni.
Ha megvannak a képességeid és a motivációd, akkor muszáj tanulnod. Nekem erről mindig az én nagymamám jut eszembe. Nagyon szegények voltak, ezért nem tanulhatott és ezt tmindennél jobban bánta. Nem a pénzt sajnálta amit ezen elvesztett, hanem sokkal inkább a lehetőséget. Így mindent megtett, hogy anyukámnak ezt ne kelljen megélnie. Az ő áldozatos munkájának köszönhetünk anyukámmal mindent. Egyedül az ő érdeme, hogy egy paraszti családból pár év alatt simán felső középosztályba emelkedtünk. Ha elküldi anyukámat dolgozni, hogy beteg a dédnagymamám, hogy kevés a pénz, vagy bármi más, akkor még ma sem tartanánk sehol. Nem csak anyukám, hanem jó eséllyel én sem. Amíg egy család többet foglalkozik a múlttal, mint a jövővel, addig az elkövetkező generációktól vesz el. Értem, hogy szükségük van rád, de szerinted nagymamám luxus otthonban töltötte volna az utolsó éveit, ha nem juttat minket hozzá elég magasra? A lehető legostobább döntés téged visszafogni. Rossz neked, a leendő gyerekeidnek és a szüleidnek is, ha idős korukban nem tudod megoldani az ápolásukat. Mindezt azért, hogy a nagymamádnak, aki néha meg sem ismer és valószínűleg nem is kérne soha ennyi áldozatot,ha még átlátná, egy kicsit jobb legyen.
Ülj le anyukáddal és mondd el a tervedet. Legkorábban ősztől tudnál újra tanulni úgyis, ha pótfelvételin tudsz jelentkezni.
Az egyetemet befejezhetném itthonról, csak azért így, napi 10-12 óra munka, plusz az ápolás mellett nem olyan könnyű. De nem is ezzel lenne a baj, hanem hogy utána 100 százalék, hogy itt nem tudnék a szakmámban elhelyezkedni. Ha maradok, fölösleges elvégeznem az egyetemet, csak azért hogy legyen egy papírom, és továbbra is a helyi étteremben dolgozzak. A párkapcsolat és a szociális élet hiánya tudom, hogy az én hibám, nem is tagadtam ezt soha. Csak belefásultam már az egészbe, soha semmi ilyesmihez nincs már kedvem.
Köszönöm egyébként a biztatást, nagyon jól esett! Már csak az is segített, hogy valakinek elpanaszolhattam a problémáimat! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!