Szülők ti minek örülnétek? Ha a gyereketek tanulás nélkül 3-4es lenne szakközép iskolában/gimiben, vagy nagyon sok tanulással lenne 4-5ös? (elméleti kérdés)

Inkább kevés tanulással legyen 4-es 5-ös a fontos tantárgyakból, a haszontalan tantárgyakra pedig ne pazarolja az idejét :)

És legyen inkább menő, legyen sok barátja, hobbija, járjon el néha bulizni, csajozzon.

A 2. egyértelmű.

14-16 éves gyerek nekem ne alkoholizáljon és fektessen meg tucatnyi nőt, mert az alkohol nem gyerekeknek való, 14-15 évesen meg még azt sem tudják, hogy mi az a szex, csak felelőtlenül csinálják.

Inkább legyen egy olyan gyerekem, akinek kevés, de normális barátja van. Nagyon nem örülnék, ha a gyerekem már ilyen fiatalon züllene, mert az ilyen típusú emberek nagy százalékából nem lesz sikeres -és most az érzelmi oldalra is gondolok, nem csak a munkára- ember.

Plusz az otthonülő típus nem jelenti azt, hogy nincs hobbija.

Egyértelműen a tanulós 4-5-ös.

A másik kérdés alapján meg hááát, igazából tök mindegy ennyi idősen.

"Ha lehet én is érvelnék. Az 1-esnek annyi a hátránya, hogy a gyerek nem lesz kitűnő, de kiélheti magát kamaszkorban, és jó esetben siekresebb lesz az életben, tapasztalatot szerez."

Ez tudod, hogy mennyire rohadtul nem igaz? 23 éves vagyok és most látom csak igazán, hogy mi lett a volt osztálytársaimmal. Akik sz..rtak bele az egészbe most épp egy gyárban/műhelyben/boltban dolgoznak minimálbérért, vagy maximum 120 ezer forint körüli fizetésért, előrelépésre nulla esélyük van, a szüleiktől maximum akkor tudnak önállósodni, ha egy rokon meghal és megöröklik a házát.

Akik tanultak és egyetemen végeznek/végeztek, nekik meg jönnek a nettó 200-230+ ezres fizetések és bőven van esélyük előrelépni, ráadásul nem a mamahotelben vannak még mindig.

Kb mindenki azt hiszi ennyi idősen, hogy majd a "stréberek" semmire sem viszik, mert nem értenek az "élethez", aztán majd jön a nagy pofára esés sokaknak.

Félreértések elkerülése végett: vannak kivételek, semmi sem garantálja, hogy sikeresebb lesz az életben a jobban tanuló, de fix, hogy jobb esélyekkel indul.

Egyértelműen a kettes. Ha egyszer is megtudnám, hogy a fiam 14-16 évesen alkoholt iszik, jól elverném a seggét, aztán addig szobafogságra lenne ítélve, amíg 4-5-ös tanuló nem lesz belőle! Utána próbáljon meg "menőzni". Ez az egész menő fogalom tipikusan csakis tini korban létezik, amikor a rosszul tanuló, semmirekellő, bulizós fiatalok azt hiszik, hogy ők jobbak, mint a többi, akibe szorult egy kis felelősségtudat is. És ilyen baromságokkal dobálóznak, hogy tapasztalatot szereznek tinikorban. Mivel? A sörözéssel? Mire jó a "tapasztalatod", ha nem tanulsz, nem vesznek fel egy normális egyetemre, soha nem lesz normális végzettséged, se normális munkád? Aztán 20-on évesen, meg azután is folytathatod az alkoholizálást, mert mához úgysem értesz, másra úgy sem vagy jó. Pont az ilyen kölykök lyukadnak ki az utcán, ahol aztán mindenki csak lenézi őket, mert lecsúszott alkoholisták, drogosok. Hát ez aztán tényleg nagyon menő dolog, mondhatom!

Legyen a gyerek jó tanuló, mellette nyugodtan lehet magánélete meg hobbija is, és csajozhat is nyugodtan, senki nem tiltja. De az ő munkája a tanulás, ahogy a felnőtteknek meg a munkahelyre bejárás és az ottani teendők elvégzése. A munkahelyen sem fogadják el kifogásnak, ha te lusta vagy és bulizni jársz és csak 50%-os teljesítményt nyújtasz. Úgy kirúgnak, hogy a lábad nem éri a földet!

Legyen szorgalmas, 4-es, 5-ös ha választani lehet. Én is azt tartanám jónak,ha a fontos tárgyakból normál mennyiségű tanulás után tud jól teljesíteni, a készségtantárgyak (rajz,ének,tesi,stb.)feleslegesek, nem baj ha nem készül rá.

A3-as átlagot nem tartom elfogadhatónak, főleg úgy, hogy le sem ül tanulni annyira lusta.

A tinikor meg nem arra való, hogy kiéld magad (arra majd ott lesznek az egyetemista évek meg a kora huszas éveid...), hanem arra, hogy megismerd önmagadat, a világot, az érdeklődési körödet, kitaláld milyen irányban akarsz tovább menni és milyen ember vagy te.

Távolról sem bírom felfogni, hogy a néhanapi alkoholizálás, és a "csajozás" 14 évesen miért létszükséglet.

A 2. típusnak örülnék tehát jobban.