Van egy 15 éves lányom akivel gondjaim vannak egy fiúval kapcsolatban. Meg tilthatom e neki, hogy együtt legyenek és felügyelhetem e pl a facebookjat? Meddig mehetek el a védelmében ha úgy gondolom nem jó felé halad a dolog?

Nem tilthatod meg, és főleg nem felügyelheted.

Ellenben pl. megtanulhatnál helyesen írni, ha már annyira jó példával akarsz szolgálni neki...

Ebben a korban minél inkább tiltasz valamit,annál inkább fogja csinálni...hagyd,hogy elkövessen hibákat és magának tanulja meg a leckéket.

Egyébként mi konkrétan a baj a fiúval?Mert az sem mindegy.

Mégis mit akarsz ezzel elérni? Elüldözni a háztól?

Mi az, hogy felügyeled a Facebookját? Mit képzelsz magadról?

Mégis mitől akarod megvédeni? Attól, hogy néha hibázzon, érje egy kis csalódás, és idővel felnőjön?

Mi bajod van a fiuval?

Ezt a megfigyelest remelem nem gondoltad komolyan 😂😂👏🏻

Nem lehet ilyet csinalni.

A tiltás ebben a korban már nem célravezető. Nagy eséllyel csak hazudni tanítod meg vele. A Facebookot (vagy bármi mást) "felügyelni" meg abszolút nem korrekt (talán még jogszabályellenes is, levéltitok vagy ilyesmi)

Beszélgess vele, de ne "magas lóról", ne "erőből".

Puhatold ki, mit lát a srácban, és próbálj érvekkel hatni.

Nyilván az sem mindegy, mi a kifogásod a srác ellen. Nem mindegy, hogy mondjuk bűnöző vagy "csak" neked nem tetszik velemiért.

Bár igaz, h kamaszkorban a tiltás sokszor olaj a tűzre, de egy szintig muszáj megálljt parancsolni, amikor már extrém szinte felé halad a kamasz. Ekkor megéri a kockázat, mert a tiltás két esélyes: vagy használ, vagy nem.

Persze értelmes módon szükséges tiltani (a szélsőséget) : magyarázattal egybefűzve, türelemmel, szeretettel, bizalommal, megértően a gyermek felé.

Sugallni érdemes felé, h az értelmes ember nem alapvetően önző, hanem figyelembe veszi a másik embernek legalább a hangsúlyosabb meglátását, kérését is, nem csak a saját vágyait, elképzeléseit.

Pl ha kábítószeres körökbe keveredne, vagy más bűnözői körbe, vagy ha gyanús alak ki akarja használni a gyereket szexuálisan (molesztálás, prostitúció, stb), az már kellően szélsőséges eset, a fenti módon én tiltanám a helyedben.

(Tömören, leegyszerűsített megfogalmazással: tehát úgy tiltok, hogy jelzem a kamasz felé: megértem a vágyait, de itt már stop, ezért, meg ezért!

És NEM letorkollva, ha lehet. Határozottan, de szeretettel, éreztetve, magyarázva, h az ő érzelmi / testi biztonságáról van szó.)

Ha viszont nem merült fel gyanú kellően szélsőséges esetről, akkor is persze törődni kell avval a ténnyel, h vagy jó felé megy a kamasz, vagy nem, persze kevésbé szélsőséges esetben lehet, hogy éppenséggel szubjektív mind a gyermek, mind a felnőtt meglátása.

Azonban amíg kiskorú valaki, addig jogilag a gyámjának, vagy szülőjének vétójoga van olyan szintig, amíg a gyermek alapvető jogait - személyiségi jogok egy szintje, étkezéshez, szeretethez, egészséghez stb való alapvető jogok- nem korlátozza.

Vétjoga van, mert általánosságban feltételezzük, hogy a nagykorúak többsége, aki felnőttek nincsennek gyermekneveléstől eltiltva, tapasztaltabbak az élet veszélyei iránt, mint a gyermekek többsége. Ez persze nem feltétlen jelenti, h minden szülő jót is akar. De ha a kamasz irányítana, akkor többször lenne baja abból (ha általában vesszük figyelembe a családokat és aszerint véleményezünk).

Ennél fogva nem tudom, hol a határ a kémkedésben, de alapvetően kémkedésellenes vagyok, viszont hogy mit mond a törvény, nos, egy jogásszal nézz utána szerintem. Az tuti, hogy mire nagykorú lesz a gyermeked, tilos kémkedned utána ,mert sérti a személyiségi jogait! Amíg kiskorú, addig meg bizonyos korlátok között jogos és törvényes kémkedned utána, amennyiben láthatólag veszélynek van kitéve gyermeked.

Szerintem nehéz meghúzni a határt, nagyon helyzetfüggő, mikor indokolt kémkedni a KISKORÚ gyermeked után. Érzelmi szempontól persze érthető, hogy amikor a veszélyt érez, sejt a szülő, akkor elkezd nyomozni a gyermeke körülményei, kapcsolata stb iránt. De , gondolom, ez jogilag szabályozva van.

Ha eltekintünk a jogászokotól, ha nem, akkor is fontos összetevőnek tartom a gyermekkel való mind harmonikusabb kapcsolat kialakítását, de ha adott esetben az nem jól működő a gyerek és szülő között, akkor is a lehető legmegértőbben, de kompromisszumra inspirálással odafordulást javaslok a gyermekedhez -pl kölcsönös megértésre, a problémák megbeszélésére, érvek ütköztetésére-, a fent általam írt módon.