Tényleg elég ennyi kapcsolattartás, sokat akarnék?

Most tuti én leszek a paraszt, de egy 4 évessel miről csevegjen annyit telefonon mégis? Beszéljék meg az aktuálpolitikai híreket?

Nincs igénye a gyerekre, nem véletlen nincs veled sem együtt, ezt hiába erőlteted.

Ez a "nincs igénye a gyerekre" kicsit erős (főleg, ha a gyerek "tervezett" volt). Az, hogy még kicsi, nem mentség! A agyam eldobom, amikor arra hivatkozva nem foglalkoznak az apák a gyerekeikkel, mert még "kicsi"!!! Ilyen az élet, a gyerek először kicsi, de az apa akkor is apa, másfelől mióta újdonság, hogy egy gyerek kicsi, amikor megszületik??? Ja, persze, úgy lenne a legjobb, ha rögtön változatosan kommunikálva, önellátóan születne, de van egy rossz hírem, ez a növényevő állatokra jellemző, nem a emberre:( A jó szülő-gyerek viszont igenis ebben a korban kell / szerencsés megalapozni.

Az én szüleim is elváltak. 2 hetente hétvégén volt láthatás - amúgy nem lakott túl messze, de tudtommal akkoriban nem volt szokás a hét közbeni láthatás. Hogy 4 éves koromban mi volt, arra már nem emlékszem, de úgy emlékszem vissza, hogy "mindig" beszéltünk telefonon. És kb. egyetlen alkalomra sem emlékszem, amikor apám kihagyta volna a hétvégéjét, legfeljebb ha hivatalos úton volt, de akkor a szüleim cseréltek.

Szóval szerintem de, ha te szívesen "adod", az apának élnie kellene a gyakoribb kapcsolattartással. Inkább örülhetne, hogy nem az ellenkezőjére törekszel.