A kétségbe esés felső határnál vagyok? Mitől legyek

Most milyen válaszra vársz?

Őszintén. Ha ennyire nem akarsz vagy nem szeretsz tanulni, főleg ezt a szakmát, akkor ne tanulj. Fejezd be. Szüntesd meg a tanulói jogviszonyodat, lépj ki az egyetemről, és menj el dolgozni. Majd jövőre megpróbálkozol egy olyan egyetemmel ami érdekelni is fog, és tanulod is. Ha az sem megy akkor be kell látnod, hogy az egyetem nem neked való. Felesleges megvárnod, hogy az iskola rúgjon ki.

semmi értelme annak amit csinálsz. szenvedsz, nem érdekel, ebből semmi jó nem fog kisülni. a szüleid véleményével meg ne foglalkozz. ők soha nem fogják átérezni a helyzeted.

ha még te se tudod, hogy mit szeretnél, akkor inkább iratkozz ki és tanulj van szakmát ha van olyan ami érdekel vagy csak simán dolgozz 1-2 évet és ha már van valami elképzelésed, akkor felvételizz újra

Felnőtt ember vagy, vállalj annyi felelősséget magadért, hogy eldöntöd, merre tovább. nem vagy köteles olyat tanulni, amit nem szeretsz. A szüleidnek is elmondhatod, hogy átjelentkezel valahová (csak van, ami érdekel), vagy ha más szakmába kezdesz. hosszú távon ez a megoldás a konfliktusokra is. Ne függj ennyire a véleményüktől, elvégre is a te életedről van szó.

Nem öngyilkosságon kell agyalni egy rosszul megválasztott egyetemi szak miatt, hanem a lehetséges váltáson. Azt hiszed, egyedül vagy ilyen gonddal? Mindenkivel előfordul, hogy valamiről akkor derül ki, hogy nem jó, nem szereti, mikor már benne van. Nőj fel és lépj ki, tanulj mást.

Apukának pedálozol, emberke? Minek is?

Ha kirúgnak, akkor kirúgnak, nem való vagy oda. Te sem szereted, nem is bírod, minek erőlködsz? Ugyan miért lennél öngyilkos? Azt hiszed, hogy attól apád többre becsülne?

Hagyd szépen ott a sulit, és add be a felvételidet most rögtön februárban egy másik suliba. Apáddal beszélj, és ennyi. Ja: és nem ártana egy pszichológus sem, mert apád elég kockjafejűnek tűnik, az ilyen emberek nagyon rosszul bírják, ha áthúzzák az akaratukat és önállósodni akar a "birtoktárgyuk" (értsd: te).

Amennyiben van műszaki érzéked, akkor inkább hagyd ott, ami nem érdekel, meg nem is megy, és tanulj szerszámkészítőnek. Ott, ha úgy akarod, még lehet közöd az autókhoz.

A szüleiddel is könnyebb közölni a helyzetet, ha már egyértelmű merre mész tovább az utadon.

Ami nem neked való, azt csacsi dolog erőltetni.

Pár év után, gyakorlott szerszámkészítőként pedig fizetésben és elhelyezkedési lehetőségekben előzgetheted

az átlagos mérnököket.

Persze, ha más jobban érdekel, akkor arra menj.

Sok sikert kívánok.

egyébként nekem is az jött le egyből, hogy egyetemista létére nem tud mondatokat megfogalmazni, olyan mintha a google fordítóval lenne írva...

ezek után mondjuk nem is csodálkozok, ha kapod az egyeseket.

felesleges erőltetni azt ami nem megy.