Jogosan haragszanak azért, mert kitálaltam a nővérem vőlegényének?

A nővérem terhes, áprilisban lett volna az esküvő.

7 évet voltak együtt a vőlegényével, de már az első év után összevissza csalta. De tényleg, mindig. Neki már annyi elég volt, ha valaki bókolt neki, vagy meghívta egy italra. Ezért utáltam vele szórakozni menni, mert tudtam, hogy annak ez lesz a vége... De sosem szóltam a barátjának, mert a tesóm mondta, hogy neki erre szüksége van, de ettől függetlenül szereti a párját. Csak már nekem volt megalázó, ahogy beszéltek a háta mögött róla mások...

Pénteken volt egy barátnőnk bulija, ő is jött velem. És láttam, ahogy csókolózik egy számomra nagyon fontos sráccal és azt hittem, hogy elájulok, ahogy láttam őket. Tudta, hogy mit érzek a fiú iránt, ő meg még terhesen, menyasszonyként is így viselkedett. Akkor nem is szóltam neki, csak írtam a vőlegényének, hogy "Gratulálok a menyasszonyodhoz, de azért egy apasági vizsgálatot csináltatnék!". Másnap elmondtam neki mindent, délután pedig mondta a nővéremnek, hogy azt akarja, költözzön el tőle, nem akarja többet látni.

A testvérem és a szüleim is engem hibáztatnak, pedig szerintem itt én vagyok a legkevésbé hibás. Nem tehetek róla, hogy otthagyta az egyetemet az első vizsgaidőszakban, ezért semmihez nem ért. Ahhoz sincs közöm, hogy hülyére vette a barátját éveken át.

Most sír, hogy egyedül maradt egy babával és mégis mi lesz vele. A szüleink meg nem szólnak hozzám, mert szerintük én tettem tönkre a testvérem életét.