Hogy mondjam el itthon, hogy szakítottunk a barátommal?

Ne mondj igazat. Mondd azt, hogy rajtakaptad egy lánnyal, vagy hogy meglopott. Az elsőt akkor, ha nem rónák fel Neked, a másodikat, ha nem keresnék meg őt.

Mondd, hogy állandóan hazudozott és megbízhatatlan volt, és kidobtad.

"1-2 hónapig mérgesek voltak rám a szüleim, és gyakran mondták, hogy csalódtak bennem,"

Ez nem normális viselkedés. A szülőnek minden körülmények között a gyereke mellett kell kiállnia. Ha valakivel szakított, akkor annak biztos oka van. Mégis mit kellene tennie, élni valaki mellett boldogtalanul, mert a szülők különben nem lesznek büszkék?

Egyébként mi volt a bajuk? Az exet szerették ennyire, vagy azt várták, hogy egyből férjhez mész, gyereket szülsz...stb?

# 11

Gondolom, neked is nagyon jól esne, meg gerinces dolognak tartanád, ha a volt barátod/barátnőd képtelen lenne őszintén felvállalni az szülei előtt, - akár indoklással, akár anélkül, - hogy szakítottatok, ezért úgy feketítene be előttük, hogy azt hazudja, hogy megcsaltad vagy megloptad, aztán ez még ki tudja, hány közös ismerősötök fülébe jutna el a te tudtod nélkül.

Nálunk úgy fogadták hogy "nembaj, úgyse bírtuk annyira" :D

De most nekik jobb ha a lányuk egy olyan kapcsolatban van amit valószínűleg utál minthogy szingli legyen de boldog? Készülj fel 20 évesen már jönni fog a "mikor szülsz már gyereket?" fázis.