Hogyan tudnám anyukámat átsegíteni ezen a lelki fájdalmon?

15 éves vagyok, az anyukámmal élek, akivel a kapcsolatunk kiegyensúlyozott és akit nagyon szeretek. Apámat nem ismerem és nem is vagyok rá kíváncsi. Még várandós volt velem anya, amikor apámat elzavarta. Szeretem az anyukámat, de rossz látni, ahogy szenved, bár próbálja előlem elrejteni. Mesélt nekem egy korábbi szerelméről, akivel még apám előtt volt együtt 6 évig, én úgy vettem észre, hogy anya azóta is szereti azt a férfit. Majdnem 16 év telt el, de azóta képtelen érzelmileg férfiakhoz kötődni, nem is keresi a társaságukat, néha hallom sirni is. Olyankor megölelem és megköszönöm neki, hogy én vagyok, de úgy érzem ez kevés. Már arra is gondoltam, hogy megkeresem ezt a férfit és összehozom őket. Szeretném ha anya boldog lenne és nem sírna.