Szerintetek lehet a szülőt, a neveltetést "hibáztatni" azért, ha egy gyerek alapvetően nagyon zárkózott?

Szerintem ahogy vannak eleven gyerekek is, ugyúgy vanak zárkózottak is. Én nagyon zárkózott voltam, az óvodában alig szóltam valakihez, nagyon nem szerettem járni. általánosban egy fokkal jobb lett a helyzet, de nem voltam olyan igazi barátaim, ettől függetlenül jobban éreztem magam mint az oviban. de sokszor nem voltam hajlandó beszélni. A gimiben pedig elkezdtek változni a dolgok. szereztem barátokat, és mondhatni kinyíltam. A szüleimet egyáltalán nem hibáztatom. a testvéreimmel nem volt ilyen gond, valamiért én ilyen voltam. most sem vagyok egy beszédes fajta, de zárkózottnak se mondanám magam.

Több oka is lehet. lehet hogy nem találja a közös hangot a kortársaival. lehet hogy sokkal érettebb a gondolkozása, ezért nem érzi hogy beleillik az osztályába stb... érdemes lenne erről vele elbeszélgetni, ha ki jön szóra.

tással lehet a neveltetés, de valamilyen alapvető személyisége minden embernek van, amit nem tudunk befolyásolni, vagy csak akkor, ha tényleg odafigyelünk rá, és tudjuk az okát. tehát aszerint neveljük. de nem könnyű