Anyám rámtelepedett. Mit lehetne kezdeni ilyenkor?

Nem büfészak mellett is nyugodtan lehet dolgozni. A BME-re jártam, és végig dolgoztam. A plusz 4 év gondolom a doktori akar lenni. Az alatt is kaphatsz ösztöndíjat, sőt, dolgozhatsz is mellette.

Ha nem dolgozol 29 éves korodig, kb. 0 esélyed lesz elhelyezkedni a szakmában.

Több dolgot mondanék.

1. bocs megértek minden infót de engem azért emlékeztet ez a hozzállás arra, hogy van egy probléma, és azonnal meg van ideologizálva hogy te azon miért nem tudsz, akarsz, vagy hajlandó változtatni. Megértem a krónikus betegséget is, de nem vagy egyedül, ezek nem egyedi dolgok

2. én is ingáztam napi 2.5 órát főiskola mellett, de amikor tarthatatlannak ítéltem a helyzetet, hogy huszonévesen a mindent megmondó anyámmal lakok, döntöttem és elköltöztem. Egy pár haverral azért megpróbálhatsz összefogni, hogy többen milyen esélyekkel tudnátok lakást bérelni.

3. 9 évig gimivel együtt kollégista is voltam, igen, pokoli szr többszár emberhez alkalmazkodni, utána emiatt ingáztam inkább mert már nem bírtam, de előnye h jóval olcsóbb az albérletnél, esetleg te magad is tudnád fizetni.

4. a legelső teendő: jelezni anyukád felé, hogy ez nagyon nem pálya amit csinál, hagyja abba, hagyjon békén, felnőtt vagy, stb. Nem fog változni, de onnantól kezdve tök jogosan zárhatod a szobád ajtaját, közölheted hogy most nincs időd órákig magyarázni neki, és elmehetsz anélkül hogy elszámolsz azzal hova, kivel, mennyi időre, jogosan vághatod neki oda, hogy ezt már elmagyaráztad, kész. Bár csak ismételni tudom, aki 24 évesen egy kamaszéra jellemző életet él, azt elég nehéz felnőttként kezelni.

és hát bocsi előre is, de feltételezem, mindjárt ki fog derülni, hogy miért nem jó egyik válaszadók által javasolt megoldás sem neked :(