Anyám rámtelepedett. Mit lehetne kezdeni ilyenkor?

Tudod, ahogy beszélgetek az ismerőseimmel, ezek az anyák ennyire képesek. Sajnos több intelligencia nem jutott nekik.

Hát ez elég klasszikus probléma. Valszeg anyukádnak ez az egyetlen értelme életének, hogy ő anya, csak nem akarja észrevenni hogy már nem 5 éves vagy. Ha otthon laksz, javaslom hogy koleszba, albérletbe mihamarabb menj el. Hidd el, sajnos az ilyen tipusú szülők csak egyre rosszabbak lesznek, általában az ember párjában is ellenséget látnak, ha pedig unokája lesz mindent ő fog jobban tudni és állandóan be akar majd segíteni..tudom ez még távoli, de azért írtam mert hasonló anyukám van és 30 évesen is állandó küzdelem hogy kialakítsuk a határainkat, úgy h 100 km-re lakik. Ha most nem tudsz költözködni, vagy ülj le vele megbeszélni, hogy neked 22 évesen ez nagyon terhelt hogy állandóan a nyakadon lóg. Ha megígéri hogy változik és mégsem, joggal hivatkozhatsz majd arra hogy egyszer már megbeszéltétek, hagyjon már. Ha nem ez a beszélgetős típus és sértődékeny, akkor is jelezd monduuk mikor ismét rád akaszkodna, hogy "anyu, bocs, 22 évesen hagyj már levegőt venni". Valahogy mindenképpen jelezd felé hogy ez így nagyon nem jó!!!

Vannak ilyen anyuka tipusok. A többsege nincs tisztaban vele, hogy rendkivül idegesitö es faraszto a viselkedesük. Nehez elfogadniuk, hogy a felnött gyerekük mar ritkabban vagy mar egyaltalan nem keri ki a velemenyüket. En azert probalkoznek egy beszelgetessel, ahol tömören elmondanam, hogy mi zavar teged es azt, hogy te felnött gyerekkent milyen együttelest kivansz. Ha nem tapasztalsz javulast, a költözes adhat megoldast.

1-es vagyok. A 0%-ból látom, hogy nagyon betalált a válaszom. Köszönöm az elismerést, mert én annak veszem:-)))