Ilyen helyzetben mi a helyes reakció?

Dióhéjban: Most fogok visszamenni az egyetemre jövő héten és perpillanat itthon vagyok. Mióta itt vagyok sokat mászkáltunk ide-oda, voltam anya barátjánál is kétszer. Ma megkérdezte, hogy nem akarok-e átmenni hozzá, mert hogy náluk hűvösebb van stb. Amikor mondtam, hogy most örülök kicsit, hogy itthon vagyok, de attól ő még nyugodtan átmehet a barátjához, akkor azt mondta, hogy de most vagyok itthon és nem megy egyedül. Aztán mondtam, hogy nekem most nincs úgy kedvem, látva az arckifejezését hozzátettem, hogy de azért elmehetünk, ha gondolja, de a mondat felénél átment a másik szobába. Most meg haragszik rám és sír. Ez már nem az első ilyen eset, egyébként sem jó a kapcsolatunk, mert mindig mindent meg akar szabni, hogy mit tehetek, hogy kell kinéznem, kit hogyan kell kezelnem stb. Most mit kéne tennem? Nyeljek le mindent és hagyjam figyelmen kívül, hogy nem szeretnék ott lenni és próbáljam rávenni, hogy elmenjünk, vagy hagyjam ennyiben és hallgassam, hogy milyen sz*r ember vagyok meg mindent elrontok? Ti mit tennétek?