Szerintetek jogos a viselkedése? Tényleg teher vagyok?

Pánikbeteg vagyok már jó pár éve, de csak a mostani tanévre lett nagyon rossz a helyzet, már nem igazán tudtam kezelni. Nagyon elrontottam az évem, rengeteg hiányzás, borzalmas tanulmányi eredmény, nem érdekelt semmi, jobban akartam lenni, de semmit nem tettem érte, úgy éreztem, nincs már erőm küzdeni ellen, jártam pszichológushoz de Tőle is csak a csodát vártam igazából. Nagyon szégyellem, hogy ennyire gyenge voltam. Így tanév végére, ahogy szóba került, hogy lehet évet kell ismételnem, meg pszichiáter, gyógyszerek...Eldöntöttem, hogy én ezt nem akarom és igenis ki tudok jönni ebből az egészből! Összeszedtem magam, volt még egy hónapom, felkészültem az osztályozó vizsgákra, sikerült minden. Most pedig igyekszem nem itthon ülni, eljárok a barátokkal mindenfele, nyári munkát is kaptam, valóban jobban és kiegyensúlyozottabbnak érzem magam, de keményen küzdök a rosszullétekkel. Most hétvégén megint eléggé kikészültem, folyamatos gyomorideg, nem bírtam enni, se aludni. Ma dolgozni kellett mennem, olyan helyen vagyok, ahol teljesen megértőek ilyen szempontból, gondolkodtam, hogy itthon maradok, de úgy éreztem az egy kicsit visszaesés lenne, szóval elindultam, már útközben is nagyon rosszul voltam, aztán mikor leszálltam a buszról, már azon voltam, hogy leszólítok valakit, ennyire borzalmas ritkán szokott lenni...De aztán erőt vettem magamon és csak anyukám hívtam fel, már hallottam a hangján, hogy mérges rám, de még viszonylag normálisan beszélt velem. Kicsit jobban lettem. Aztán jött a következő.. a melóhelyről hívtam fel anyát megint, hogy jöjjön el értem, erre teljesen kiakadt és nekem esett, hogy elege van a hülyeségeimből és nem gondolom, hogy majd miattam fog bemászkálni a városba, szedjem össze magam, fejezzem be és oldjam meg. Hát ezt tettem...de én se tudom, hogy hogy voltam képes hazajönni. Majd itthon úgy fogadott, hogy így soha nem fogok meggyógyulni és felejtsem el, hogy így fogok járni bárhova is, találjak ki valamit nagyon gyorsan vagy gyógyszert fog íratni Nekem stbstb..fél óráig arról ordibált, hogy milyen szerencsétlen vagyok.

Tényleg ekkora teher lennék? Igazából ez volt az első, a nyáron, hogy bárhonnan is felhívtam, mert azért a megszokott rosszulléteken már felül tudok kerekedni, de ez most valahogy más volt, valami nagyon rossz... A tudat is elég volt, hogy ott a telefon, ha gáz van csak hívom, de most már ez a biztonságérzet se lesz meg..