Ebben az esetben adnátok még egy esélyt az anyának? Vagy ezt (egyelőre? ) jobb nem erőltetni?
A történet röviden: fiatal egyetemista csaj összejött az egyetemi témavezetőjével (pár hónapos affér) és védekezés mellett teherbe esett tőle. Elvetetni nem akarta (bár lehet ezzel mindenki jobban járt volna), megszülte, mivel nyár elején született, 3 hónapig "nevelte" utána megmondta az apának, hogy vagy magához veszi vagy megy az árvaházba a gyerek. Az apa magához vette és ő neveli a 13 éves lányt. Az anya minden jogáról lemondott akkor, de most megjelent, hogy jelen akar lenni a gyerek életében (eddig is fizette "jóindulatból" a gyerek iskoláztatását és felébredt benne az anyai ösztön, mert 35 év fölé került és eddig a szép karrierjét építgette. Egyedülálló nő a mai napig).
De a kislány annyira utálja az anyját, hogy azt szavakkal elég nehéz leírni. Még képen sem nézi meg, meg se ismerné az anyját. Ráadásul nem egyszerű eset, mentális betegsége is van, zárkózott... jobb, ha elő se hozzák neki.
Mit szóltok ehhez a helyzethez?
3!
Azért, mert jogilag nem lehet lemondani a gyerekről, csak ha azzal a lendülettel örökbe is adja. Itt ez nem történt meg, így ez ez mondat a kérdésben egyértelműen kamu.
Nem kell örökbe adni a MÁSIK szülőnek, ezt mégis, hogyan gondolod??
Ne jogászkodj, ha ennyire nem megy!
Ha a gyerek erősen tiltakozik,ezt szépen megmondanám az édesanyjának. A gyereknek pedig azt,hogy ha bármikor meggondolja magát szóljon nekem.
Egyébként nem tudom,miért ennyire elutasító a kislány ? Mármint értem persze,teljesen jogos . Az én gyerekeimet is elhagyta az apja,hasonló képpen ,de én mondjuk nagyon figyelek rá,hogy sose befolyásoljam negatív irányba őket ,nem mondok rosszat az apjukról,sőt,még finomítottam is a régi sztorin (ezt lehet nem kellett volna ) ,ennek ellenére biztos vagyok benne ,hogy ők is mereven elzárkóznának a találkozás elől . Tehát ilyenkor a nevelőszülőnek nincs mit tenni,korábban kelett volna kapcsolnia az édesanyának.
12!
Értő olvasás. Én nem írtam, hogy a másik szülőnek kell örökbe adnia. Magyarországon létezik a házastársi örökbefogadás, ez akkor lehetséges, ha a gyerek az egyik szulonel van elhelyezve, aki újra házasodik és az ő házastársa örökbefogadja a másik gyerekét. Evidens, hogy a szülő anya/apa nem fogadja örökbe a saját gyerekét, lévén annak biológiai szülője.
Kerdezonk nincs tisztában a csaladjoggal, a történetet másodkezbol ismeri. Anyuka max a felügyeleti jogról mondhatott le apuka javára, de ezt kizárólag bíróságon lehet megtenni. Csak úgy alairni egy papírt Igen keves
Hát látom eléggé megoszlanak a válaszok...
Én sem vagyok jogász, de azt hiszem volt anno ilyen bírósági nyilatkozat és ott mondott le anyuka a húgomról (biztos a felügyeleti jog lehetett az akkor). De ha 13 évig feléje se nézett, most nehogy azt higgye, hogy tálcán odakínáljuk neki ezt érzékeny, lelkileg tönkretett gyereket (jár pszichológushoz, az valamit azért javít a dolgon), hogy tessék vidd és árts neki még többet...
Mert most nagyon úgy tűnik, hogy ebbe az irányba tesz lépéseket. Elég gazdag, küld neki egy valagnyi pénzt (mi sem állunk rosszul, meg én is adok neki ha kell, mert dolgozom), amit most egy számlán gyűjtögetünk neki, mert mit csináljunk vele, ha nem költjük el. Azt hiszi, pénzel most jóvá tudja tenni a hiányát. Van hogy inkább ruhákat küldd neki (nem mintha tőlünk nem kapna, ha kell), ha vmelyik esetleg megtetszik a húgomnak, akkor azt a felveszi, a többi kuka vagy odaadja a szeretetotthonnak. A keresztnevét az anyja adta, most azt is meg akarja változtatni, mert "csak azt a pocsék nevet bírta adni neki".
És mi persze nem szólunk ebbe bele, mi nem eröltetjük, hogy találkozzon vele egyáltalán, de nem is tiltanánk, ha éppen meg akarná ismerni. Ez az ő döntése.
Az apám meg ez nő néha beszélnek és most azzal vádolja apámat, hogy ő nevelte bele a gyűlöletet, ahelyett hogy örülne, hogy nem árvaházba nyomták a gyerekét. Hogy ez a mi művünk, hogy az ajándékait kidobja és őt meg látni sem akarja. A kapcsolatukat meg nem egy ilyen hű de nagy szerelemnek kell elképzelni, tanár-diák szerelem, a csaj apám lánya lehetne, a húgomat meg apám unokájának nézik rendszeresen...
De ennyire miért gyűlöli ? Hogy beszéltek előtte az anyjáról ? Írtam,hogy az én gyerekeim is elzárkóznának,de ilyen szintű gyűlölet egyáltalán nincsen bennük,csak simán nem érdekli őket az apjuk,olyan mint egy idegen .
Ezzel a kislány saját magát mérgezi, ha jól értem 3 hónapos korában lelépett,tehát emlékei sincsenek róla . Egyszerűen megszokja egy anya nélküli gyerek,és idegennek tekinti azt a szülőt akit 13 évig nem látott,de ilyen gyűlölet nem fortyog benne oktalanul .
Milyen mentális betegsége van ha meg szabad kérdezni ?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!