Titeket nem idegesítene ez az egész? Bővebben lent 23/l

A szüleim gyerekként kezelnek, erről már próbáltam beszélni velük, de mint ha a falnak mondtam volna. Ráadásul anyám tuti kutat a szobámba, amikor nem vagyok otthon. Onnan tudom, hogy például egyik nap átraktam a fülbevalóimat egy dobozba, amit az egyik asztalomon tartok. Eddig máshol voltak, és pár nap múlva meg elmondta, hogy kölcsönvette az egyik fülbevalómat. Nem az a baj, h kölcsönvette, de honnan tudta, hol tartom őket? Jó, nem szóltam semmit. Akkor például egyszer szülinapomra kaptam valakitől egy üveg pezsgőt, szekrénybe tettem, sokáig ott is volt. Nemrég hétvégén elvittem barátnőmhöz iszogatni, mert én annyira nem szeretem, ő igen. Már másnap volt a kérdés, hogy amúgy hová tünt megittam? Aztán mondtam, hogy miért néz bele a szekrényeimbe, jött a sértődés, h ő háza stb. Ami még oké, de akkor is, miért nem lehet semmi privát szférám otthon? Sulis koromba ugye szoktam levelezgetni osztálytársnőmmel, azt is megtalálta és olvasgatta, éppen rajtakaptam...Ez csak pár példa volt, de rengetek ilyen van. Kimozdulok a házból kifaggatnak hova megyek, de már egy ideje nem válaszolok, mert kezd elegem lenni. Elhiszem, hogy aggódnak értem, na de ennyire? Szerintem tisztára hulyének néznek, pedig nem viselkedek úgy. Önállóan csinálok mindent. Kivéve az, hogy ő főz rám, mert szeret főzni.Költözést tervezünk barátommal, de még nem konkrétan most, kicsit gyűjtögetünk még. Lehet, hogy ez csak engem idegesít, és ez tiszta normális?