Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Szerintetek milyen érzés...

Szerintetek milyen érzés lehet egy gyereknek, hogy van akinek azt tudja mondani, hogy 'anya'? Milyen lehet egy anyának, akinek van aki elmondja, hogy 'anya'? (picit bővebben)

Figyelt kérdés
Nekem meghalt az édesanyám kisgyerekkoromban azért (is) kérdezem.
2015. máj. 10. 17:21
 1/5 anonim ***** válasza:
Szerintem ugyanolyan mint egy apának. Nekem sincs anyukám, de "helyette" van Apukám, akit nagyon szeretek, sose gondolkoztam még ilyenen hogy milyen érzés lehet azt mondani hogy anya meg ilyenek.
2015. máj. 10. 17:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
hát azért nem magyaráztad el túl bőven!Nekem is meghalt az anyukám.Állandóan sírva fakadtam amikor gyerekeim lettek hogy bárcsak anyám látná őket.Hogy jár már,verset mond.Az anyáknapi ünnepségeket eleinte végig zokogtam mert az anyámra gondoltam.Már tompult a dolog.Már csak annak örülök hogy az én gyerekeim nem anya nélkül nőnek fel és kiélvezek minden pillanatot.Ahhoz meg nincs fogható amikor bújnak és mondják hogy szeretlek anya!
2015. máj. 10. 17:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
Természetes érzés, mert Anya mellett nőttem fel, és nem tudom milyen anya nélkül. Nem is gondolok soha arra, milyen lehet nélküle... Sosem engedném el, és meghalnék érte!
2015. máj. 10. 17:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
100%

Angolul azt mondanám, "warm and fluffy" érzés. Magyarul talán melengető... Nekem még nincs gyermekem, de egyszer volt egy pótlányom, már az is annyira kellemes volt :) De nem hiszem, hogy le tudnám írni a dolgot. Kapcsolódás, biztos pont, szeretet - jó esetben, persze. Az anya az, aki van nekünk, akire számíthatunk, ha baj van és akivel együtt örülhetünk, ha nincs baj. Nem állunk egyedül a világban... Ez persze hasonlóképp meg tud lenni apával vagy akár idősebb testvérrel, aki tudja pótolni a szülőt, de nekem "csak" anyám volt.

Nálam az apa hiányzott, illetve aki volt, az inkább ne lett volna, az se jó. Ma már alig van élő rokonom, ami eléggé hiányérzetet okoz. De legalább gyermekkoromban máshogyan volt, azokból az emlékekből azért lehet élni valamilyen szinten... Anyám örökre megmarad azokban a dolgokban, amiket tőle tanultam. Sokszor emlegetem, hiszen nagyon sokáig életem része volt. Ha gyermekkoromban meghal, úgy éreztem volna, az én életemnek is vége. Bizonyára a tipikus gyerek nem ilyen, de én nagyon kötődtem hozzá s nagyon tiszteltem is, mert megérdemelte.

Sokféle anya-gyermek kapcsolat van.

2015. máj. 10. 17:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:

Az anyák napi ünnepségeken én is mindig nagyon szomorú voltam.

Mindkettő nagyszülőm él még szerencsére(az apai születésem óta velünk él), ő jött mindig az ünnepélyre is.

Nem sírtam, viszont azért fájt egy kicsit, hogy a többieknek ott van az édesanyja, de a nagyi a mami napig betölti az édesanyám szerepét.

S ha bár nem ő az édesanyám, úgy szeret,mint egy igazi édesanya.

Az anyaság az egyik legcsodálatosabb érzés.

Amikor az alig pár hónapos kisgyerek először mondja ki, hogy anya, szavakba nem önthető. Látni a gyermeked, ahogy megtanul beszélni, járni, látni, ahogy óvodába,később iskolába megy, majd felnő,leírhatatlan.

Ezzel a számmal tudnám leírni.


https://www.youtube.com/watch?v=mfLUX92qo18

2015. máj. 10. 17:50

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!