Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Mi lehet az oka annak, hogy a...

Mi lehet az oka annak, hogy a szülők a nagyobbik gyerekükkel nem foglalkoznak, a fiatalabbat pedig folyton védik, lesik minden kívánságát?

Figyelt kérdés
Folyton a tesóm mellé állnak, ha összeveszünk. Szerintük kötelességem minden kívánságát teljesíteni, de nekem nem lehet felé kérésem. Már kicsit betelt a pohár, mivel ha nekem kell segítség, nem hajlandó segíteni, de nekem folyton megesik rajta a szívem (gyakran a szüleim hatására). Csupán két év különbség van köztünk, mégis kivételeznek vele. Oké, elfogadom, hogy jobban szeretik, ennek okát azért még mindig nem értem, mert nem vagyok semmivel sem jobb/rosszabb nála, de olykor-olykor megpróbálhatnának úgy tenni, mintha érdekelném őket valamennyire. Soha nem kaptam semmiben sem megértést tőlük, folyton ellenem beszélnek, a döntéseimet kétségbevonják, de hogy mi lenne a helyes, abban nem tudnak segíteni. Nem tudom, hogyan tegyem túl magam ezen az egészen, biztos kihatással lesz a jövőbeni énemre és nem szeretnék más ember lenni. Még az ő kedvükért sem, mert akkor is találnának valamit, ami nem tetszik nekik, és semmit sem érne az egész.
2015. máj. 7. 19:34
 1/7 anonim ***** válasza:
80%
Sajnos nagyon kevés a jó szülő a mai szétcsúszott emberek között.
2015. máj. 7. 19:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
37%
Szerintem a legtöbb gyerek azt érzi, hogy a testvérével engedékenyebbek/kivételeznek. Majd felnősz, és máshogy látod.
2015. máj. 7. 19:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 A kérdező kommentje:
20 éve ez a helyzet. Már jó ideje nyelem a gonoszságaikat, néhányat már észre sem veszek, csak halmozom a feszültséget magamban.
2015. máj. 7. 19:41
 4/7 anonim ***** válasza:
64%
Na kérdező, én szinte látok egy hasonló helyzetet. Kezdem: Van egy kedves fiú unokatesóm (3 éves lett nemrég), de mióta megszületett a lánytestvére (januárba) azóta állandóan el akarják passzolni (ha beteg akkor is beviszik oviba, állandóan a nagyanyám nyakára teszik), ha meg nem passzolják le, akkor otthon maradnak vele a túlfűtött szobába, a gyereknek kilóméterhiánxa van, ezért aktív(de nagyon) és akkor mindig ordibálnak vele (kb.), hogy ő milyen rossz gyerek. ... Még az a szerencse, hogy szokták a nagyanyámra bízni, különben semmi szeretetet nem kapna... pl. a másik nagynéném állanjdóan a saját gyereke mellett áll ki (3.5 éves) még akkor is ha ő borított fel vmit pl. és akkor mindig csak ő és csak ő a hibás...
2015. máj. 7. 19:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
30%
#3 na a feszültséget tárolni nem szabad. Egyszer kirobban belőled és az mindenkinek rossz lesz. Inkább tanulj valami harcművészetet/küzdősportot pl. wing tsun,. (Igen ez pénzbe kerül, de semmi sincs ingyen ezen a világon) Jól le lehet vele vezetni a feszkót.
2015. máj. 7. 19:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:
Tényleg hasonló a helyzet. Csak az okát nem értem, de lehet, hogy addig jó nekem. Járok futni, meg próbálok a tanulásba temetkezni, de a probléma változatlan. Egyre inkább meggyőződésem, hogy nem éri meg jónak lenni. Ettől függetlenül igyekszem úgy bánni másokkal, ahogy jónak érzem, csak már fáj, hogy folyton csak én adok szeretetet, figyelmességet, és nem kapok viszonzást.
2015. máj. 7. 20:17
 7/7 anonim ***** válasza:
100%

21 vagyok, két öcsém van, az idősebbik 18 lesz, a kisebbik meg 13 múlt. Hasonló volt nálunk is, édesapánk meghalt, anyám agyondolgozza magát, hogy el tudjon minket tartani, én is adtam a fizetésemből, és közben amikor anyám nem volt otthon, ezerrel csináltam a házimunkát, hogy neki kevesebb legyen, mert tudtam, hogy nagyon fáradt. A két öcsém ezt leszarta, miután hazaértek a suliból, letették magukat a számítógép elé, és mindenki le volt tojva jó magasról. Hegyekben állt a szobájukban a mosatlan edény, volt, hogy az ebédemhez egy darab kanalat sem találtam, mert mindegyik a szobájukban volt valahol, a poharakban/bögrékben 3 centis száraz cukorréteg a kakaó/üdítő után, nem beszélve a kuplerájról ami a szobájukat uralta úgy általában. Anyám nem tett ezellen semmit, mert nem volt ereje hozzá meló után. Pár havonta eldurrant az agya és szétborogatott nekik mindent a szobában, majd rájuk parancsolt, hogy most akkor pakolás, de nem ért semmit, mert hetekig csak ígérgette, hogy megcsinálja, és a géptől sem tiltja el őket....és én csak takarítottam a tesóim mocskát, meg minden melóból hazaérkezéskor kisebb agyvérzéseket kaptam tőlük, mert nem bírtam rávenni őket, hogy segítsenek, és lehetőleg legyenek tekintettel a munkámra, ha már feltakarítok. Majd mikor este anyám hazaért, és meséltem neki, hogy a fiai lusta dögök, és már nem bírom egyedül velük, jött hogy "ne hisztériázz már". Ez ment 3 évig.

2 hónapja elköltöztem a barátomhoz, mert betelt a pohár. Nem éreztem, hogy szükség lenne rám otthon. A két öcsém örült, ha nem látott, anyám mindig fáradt volt, általában vagy összevesztünk valamin vagy elvonult a szobájába, anyám párjával meg hát mi dolgom lenne? Hazaértem munkából, takarítottam, megfürödtem, majd elmentem aludni, és ennyi volt nap mint nap az életem.

Mióta leléptem, nem tudom ezek a dolgok változtak-e, hazajárok az állataim miatt, anyámmal jó a kapcsolatom, igyekszek olyankor menni mikor otthon van és rá(m)ér. Sokkal nyugodtabb vagyok, nincsenek folyamatos migrénes fejgörcseim, nem vagyok állandóan idegbeteg (csak az anyósjelöltemet kell elviselnem, de inkább mint a két öcsémet...).

Szóval nálam ez segített.

2015. máj. 7. 20:57
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!