Ti hogyan viselnétek ezt el?

Sziasztok! A történetem a következő:

Én 18/L vagyok, a nővérem 20/L, az öcsém pedig 11/F.

A szüleink házassága az utóbbi időben nagyon megromlott. Apu állandóan dolgozik, anyu pedig depresszióval küzd,nyugtatókat szed.

Nemrégiben az öcsém rájött,hogy anyu csalja aput, és ez fordítva is így van. Őszintén,anyukám gyanús volt már egy ideje, elmegy este 6-kor és 10 felé jön haza, kérdezzük tőle,hogy hova megy/hol volt és nem válaszol,nem engedi,hogy az öcsém a kezébe vegye a telefonját. Az öcsém egyszer meglátta,hogy sms-ezik valakivel, és olyanokat írkáltak egymásnak,hogy jó lenne már szeretkezni drágám, és hasonlókat. Kicsit durva,hogy pont az öcsém látta meg...

Apukám egyáltalán nem volt gyanús,sőtt, ő régebben mindig távolságtartó volt velünk,soha egy puszit nem kaptunk tőle, az utóbbi időben viszont nagyon kedves lett,mindig elvisz minket tekézni és úgy a hétköznapokban is nagyon kedves lett. Az öcsém viszont itt is meglátott egy smst,abban pedig olyasmik voltak,hogy "vigyázz magadra drágám"... Hát mit ne mondjak,gyönyörű szülői példa..

Az öcsém,csak nekünk, a nővéreinek mondta ezt el,senki másnak, és mi is magunk között tartottuk.

Egyszer (gondolom) anyukám megtudta,hogy apu megcsalta és oltári nagy balhét csapott... Az öcsémmel együtt zokogtunk a szobámban.

A legszörnyűbb,hogy tiszta hülyének néznek bennünket,végig kell néznünk,ahogyan "ölik" egymást,de annyira sem becsülnek bennünket,hogy leültessenek bennünket és elmondják őszintén a dolgokat. Ha nem megy a kapcsolatuk,váljanak el,még az is jobb lenne,mint ez az örökös veszekedés..

Mint mondtam,anyukámnak nem túl jó az idegrendszere. Mindig minden baja van,semmi családi kirándulásra nem jön el velünk, és ha veszekedésről van szó apával,az sem érdekli ha itt vannak a fiúink,ő simán kicsapja előttük is a balhét. Nem nagyon vesz figyelembe bennünket..

Egy friss példa például: A nővérem elvitte az öcsémet fodrászhoz. (a fiúja anyukájához,tehát úgymond,egyszerűen : anyósához). Pár milivel hosszabb lett az öcsém haja a feje tetején,mint egyébként szokott, és anyu iszonyat nagy balhéz csapott. Ordítozott a nővéremmel,hogy mit képzel,ezt hogy engedhette meg,meg hogy kib*szott vele,csapkodta az ajtót,nyugtatót szedett be és visszaküldte őket,hogy nyirja meg "normálisan" a fodrász az öcsém. A nővéremnek meg persze kellemetlen volt visszamenni az anyósához,hogy "anyám visszaküldött,mert rosszul nyirtad le az öcsém haját".Meg az öcsém is annyira boldog volt,hogy végre ilyen lehet a haja :( De istenemre mondom,alig látszik neki,hogy egy icipicit hosszabb lett felülről.

Ez egy apróság volt, de sok-sok ilyen apróságon kiakad. Nektek erről mi a véleményetek? Normális ez? Hogyan viselnétek el a helyünkben a szüleinket?